Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége
2023.02.20.
1. Az egyesület neve:
magyarul: Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége
angolul: Hungarian Association of Building Insulators, Roofers, Tinsmiths, and Carpenters
németül: Ungarischer Verband der Gebäudeisolierer, Dachdecker, Spengler und Zimmerer
2. Az egyesület rövidített elnevezése: ÉMSZ
3. Az egyesület székhelye: 1149 Budapest, Pillangó u. 16-20.
4. Az egyesület honlapjának címe: www.emsz.hu
1. Az egyesület célja:
Az egyesület célja annak elősegítése, hogy Magyarország területén az épületszigetelések, bádogos szerkezetek, ácsszerkezetek, homlokzatok és tetőfedések szakterületén végzett szolgáltatás a lakosság és a közületek részére megbízható minőségben, az érvényben lévő, hatályos műszaki előírásoknak megfelelően készüljön.
Az egyesület a fenti cél elérése érdekében vállalja, hogy:
a) elősegíti és támogatja a víz-, hő-, hangszigetelések, bádogos szerkezetek, ácsszerkezetek, tetőfedések, homlokzat képzések (továbbiakban: épületszigetelések és tetőfedések) szakmai területén dolgozó szakemberek, vállalkozók, szervezetek szakmai képzését,
b) aktívan közreműködik szakmai irányelvek, előírások, szabályok és szabványok készítésében, kidolgozásában, illetve azok érvényre juttatásában, beleértve a munkavédelem fejlesztését is,
c) segítséget nyújt az építmények szigetelésével és tetőfedésével kapcsolatos állásfoglalások kidolgozásában és közzétételében,
d) a szakma tájékoztatása céljából közreműködik a technológiai- és termékújdonságok terjesztésében és a szakirodalmi tevékenység fejlesztésében,
e) dolgozni kíván a szigetelő, tetőfedő, bádogos és ácsszerkezetek anyaggyártói fejlesztési munkájának elősegítésén az általuk meghatározott keretek szerint,
f) ellátja az egyesület tagjainak szakmai érdekképviseletét,
g) nemzetközi szakmai kapcsolatokat épít és ápol,
h) a jelen alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytat,
i) ellátja mindazokat a feladatokat, amiket az aktuális jogszabályok és a jelen alapszabály a feladatkörébe utalnak.
Az egyesület nemzetközi tevékenysége
Az egyesület nemzetközi szervezetek tagjaként elősegíti:
a) a külföldi technológiai újdonságok, termékinnovációk eredményeinek magyarországi megismertetését, alkalmazását,
b) a magyar tervezők, mérnökök, épületszigetelő, tetőfedő, bádogos és ács szakemberek nemzetközi tevékenységét,
c) a nemzetközi szakmai versenyeken épületszigetelő, tetőfedő és bádogos versenyző vagy csapat megfelelő felkészülését és indulását.
d) A szövetség tagja az IFD-nek (International Federation for the Roofing Trade, Tetőfedők Világszövetsége).
2. Az egyesület közhasznú tevékenysége:
Az egyesület céljának megfelelően az alábbi (konkrét) közhasznú tevékenységet fejti ki:
[Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pont]A közfeladatokat, amelyek ellátásában a szervezet részt vesz a 182/2022. (V. 04.) kormányrendelet a kormány tagjainak feladat és hatásköréről határozza meg.
Az ÉMSZ tevékenysége ezen belül elsősorban az építési és beruházási miniszter, továbbá a gazdaságfejlesztési miniszter és a belügyminiszter feladatához kapcsolódik
Ennek érdekében az ÉMSZ, illetve tagjai ehhez kapcsolódóan részt vettek és vesznek az épületek energetikai követelményeiről és energetikai tanúsításáról szóló szabályozás megalkotásában, aktualizálásában. „7/2006 (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról.”
Az ÉMSZ, illetve tagjai a tartósan állami tulajdonban maradó ÉMI Építésügyi és Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-vel (maga is ÉMSZ tag) közösen minőségügyi, termékbiztonsági tanúsítási és minőség tanúsítási feladatokat lát el, közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában.
Az ÉMSZ szakmai irányelveket, útmutatókat, szakkönyveket készít és ad ki.
Az emberi erőforrások minisztere az oktatásért való felelősség keretében többek között felel az iskolai rendszerű köznevelési oktatás és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszáért, működteti az országos köznevelési vizsgarendszert. /94/2018. (V. 22.) korm. rend. 100. par.
Ehhez kapcsolódóan az ÉMSZ, illetve tagjai a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együtt kidolgozza a bádogos, ács-állványozó, tetőfedő és építményszigetelő vizsgáztatás és mestervizsgáztatás szakmai követelményrendszerét.
Az iskolarendszerű képzés keretén belül együttműködik a releváns szakképző iskolákkal és felsőoktatási intézményekkel. Az együttműködés kiterjed az oktatásban és vizsgáztatásban való részvételre, nappali, esti, levelező, és felnőttképző tagozaton.
Az ÉMSZ felnőttoktatási tevékenységet végez.
Az ÉMSZ Regionális Szakmai Napokat szervez országos szinten, kiemelten a szakemberek (építész és építőmérnökök, felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök, építésvezetők, építési hatóságok szakemberei, szakkivitelezők) részére, a Magyar Mérnöki Kamarával, a Magyar Építész Kamarával együttműködve.
Az ÉMSZ szakmai klubokat (fórumokat) szervez magastetők, ácsszerkezetek, fémlemezfedések, lapostetők, zöldtetők és lábazati szigetelések, épületburok és belső terek valamennyi elemével kapcsolatos hang, hő és vízszigetelés témakörökben.
Az ÉMSZ szakmai bemutatókat, versenyeket szervez, felkészíti a hazai versenyzőket a nemzetközi megmérettetésben való részvételre, megszervezi utaztatásukat, biztosítja az oktatásban résztvevők megfelelő felkészítését és kijutását az IFD Fiatal Tetőfedők Világbajnokságára.
Az ÉMSZ egyéb szakmai programokat, tanulmányutakat szervez. Az ÉMSZ a Construma szakkiállítás szakmai fővédnöke.
1. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]
2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]
3. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznúan vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]
4. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c.) pont]
5. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a www.emsz.hu internetes honlapján, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán és az ÉMSZ újságban való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év június 15. napjáig a www.emsz.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]
6. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont]
1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
A tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, mely szerv a kérelem beérkezését követő ülésén, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, határoz a tagfelvételről, előzőleg a vezetőség véleményét kikéri.
1. Az egyesület tagjai:
a) a rendes tagok,
b) a pártoló tagok,
c) a tiszteletbeli tagok,
2. Az egyesület rendes tagja lehet a szövetség által képviselt (szigetelő, tetőfedő, bádogos és ács) szakmákban tevékenykedő magán vagy jogi személy, továbbá olyan, az épületburok témában tevékenykedő szakember, aki e szakterületekkel szoros együttműködésben dolgozik, amennyiben megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező, közismerten fedhetetlen természetes személy, ideértve az építőiparral kapcsolatos oktatást is folytató iskola tanárát, szakoktatóját, építőipari tervezéssel, szakértéssel foglalkozó személyeket is és az a hatósági engedéllyel működő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni vállakozó, illteve vállalkozó szervezet, aki (amely) az Egyesület alapszabályát megismeri és azt kötelezőnek fogadja el.
3. Az egyesület tagja nem magyar állampolgár is lehet, amennyiben a tagság feltételeinek eleget tesz.
4. Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni vállalkozó, illetve vállalkozó szervezet, aki (amely) az egyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja és akit (amit) a Vezetőség a pártoló tagok sorába felvett.
A pártoló tag szavazattal nem rendelkezik.
5. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, akit a közgyűlés tiszteletbeli tagnak nyilvánít, és azt ő elfogadja. A tiszteletbeli tag szavazattal nem rendelkezik, az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vesz részt és vezető tisztségviselővé nem választható.
A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles.
6. A korábbi elnökök, „ÉMSZ Tű” díjazottak az „Örökös tag” kitüntetésre jogosultak.
1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a.) A tag kilépésével.
b.) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c.) A tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökének címzett és titkársághoz benyújtott írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3. Azt a tagot, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének az alapszabály IX. pontjában foglaltak szerint sem tesz eleget, a tagok sorából törölni kell.
4. A tag kizárása csak az Etikai Bizottság határozata alapján történhet a IX. pontban foglaltak kivételével minden más esetben.
5. Elhalálozás esetén a tag örököseire a tagságból következően – tekintettel ennek személyhez kötött jellegére – sem jogok, sem kötelezettségek nem hárulnak.
1. Az egyesület rendes tagja jogosult:
a.) az egyesület tevékenységében részt venni,
b.) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni,
c.) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
d.) az egyesület irataiba betekintetni,
e.) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
f.) az ÉMSZ tagja címet és az ÉMSZ logóját használni.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetéig átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
2. A pártoló tagok jogai egyebekben megegyeznek a rendes tag jogaival kivéve: szavazati joguk nincs, tisztségre nem választhatók. Az “ÉMSZ pártoló tagja” címet és a logót használhatják.
3. A tiszteletbeli tagok: jogai megegyeznek a pártoló tag jogaival, kivéve, hogy az „ÉMSZ tiszteletbeli tagja” címet használhatják.
Az egyesület tagjai:
a.) Nem veszélyeztethetik az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b.) Kötelesek a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c.) Kötelesek az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d.) Kötelesek az ÉMSZ tagsággal összefüggő adataiban bekövetkezett változást a titkárságnak bejelenteni.
Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tárgyévre vonatkozó tagdíj összegét az éves rendes közgyűlés határozza meg.
A tagdíj minden tárgyévben az éves költségvetés részeként a tagdíj mértékét meghatározó közgyűlés időpontjában esedékes, melyet a tag legkésőbb április 30-ig köteles kiegyenlíteni. Az 50.000.- Ft/év összeget meghaladó tagdíj esetében a díj két egyenlő részletben is fizethető. Az első részlet április 30-ig esedékes, a második részletfizetési határideje a tárgyév október 31-e.
Az újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év április 30-ig napjáig köteles az egyesület házipénztárába befizetni vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
Nemfizetés esetén a tag az értesítés kézhezvételétől számított egy hónapos haladékot kap, viszont amennyiben a titkárság a június 30-ig, illetve október 31-ig esedékes revízió alapján megállapítja a nemfizetés tényét annak ellenére, hogy a tagot ellenőrizhető módon kötelezettségére felszólította, akkor a tag tagsági jogai szünetelnek. Ez azt jelenti, hogy a tag az ÉMSZ tagi nyilvántartásában szerepel ugyan, de a tagokat általában megillető szolgáltatásokat nem veheti igénybe, rendezvényeken nem vehet részt, tagi jogosítványait más módon sem gyakorolhatja.
Amennyiben a mulasztó tag tagdíjfizetési kötelezettségét a tárgyév október 31-ig sem pótolja, akkor az elnökség a titkárság nyilvántartása alapján jogosult és köteles a tagot a passzív tagok nyilvántartásába venni. A passzív tag tagi jogosítványai legfeljebb egy évig szünetelhetnek. Amennyiben az egy év elteltével október 31-ig sem tesz eleget a tag az előző évi elmaradt és tárgyévi aktuális kötelezettségének, akkor az elnökség a titkárság nyilvántartása alapján köteles a tagság megszűnését megállapítani, a tagsági jogviszony megszűnésének ezen módjáról a soron következő közgyűlést tájékoztatni.
Az elnökség a tagság megszűnésének tényét köteles megállapítani azon tagok esetében is, akik lehetőséget kaptak arra, hogy a tagdíjat két részletben fizessék meg, de ezen kötelezettségüknek következő év december 31-ig nem tettek eleget.
a. az egyesület Közgyűlése,
b. az egyesület Vezetősége,
c. az egyesület Elnöksége,
d. az egyesület munkaszervezete – az Ügyvezető,
e. a Felügyelő Bizottság,
f. az Etikai Bizottság,
g. a Területi Titkárok.
A Közgyűlés
1. A Közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.
2. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a tisztségviselők (Vezetőség, Elnök, Felügyelő Bizottság, Etikai Bizottság) megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) közhasznúsági melléklet elfogadása;
g) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
h) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
3. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]
4. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]
Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozat-képességet minden határozat-hozatalnál vizsgálni kell.
Ha a közgyűlés nem határozatképes, az eredeti közgyűlés időpontjától számított 30 perccel később, az eredeti helyszínen megtartott megismételt közgyűlés, az eredeti közgyűlési meghívóban közzétett napirendi pontok tárgyában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A megismételt közgyűlés összehívásának és megtartásának módját az eredeti meghívónak tartalmaznia kell, ideértve továbbá a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést is.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
7. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
8. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a közgyűlés helyét és idejét;
c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét. [Ectv. 37. § (3) a) pont]
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
9. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével, nyílt szavazással hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján,
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]
10. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt. [Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
11. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett taggal/tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]
A Vezetőség
1. A Közgyűlés ülései között az egyesület munkáját a legalább 13, legfeljebb 26 tagú Vezetőség irányítja.
2. A Vezetőség az alábbiak szerint épül fel:
– Elnök
– Általános elnök-helyettesek (4 fő),
– Elnöki tanácsadó (leköszönő elnök – 1 fő).
Vezetőségi tagok (magastető szekció legfeljebb 5 fő, épületszigetelő szekció legfeljebb 5 fő, bádogos szekció legfeljebb 5 fő, szakértő szekció legfeljebb 5 fő) A szekciók tagjai szekciónként maguk közül szekcióvezetőt választanak.
3. A Vezetőséget a Közgyűlés választja tagjai közül 2 évre.
Az Ügyvezető a Vezetőség ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
4. A Vezetőség tagjai az Elnököt kivéve újraválaszthatók,
5. A Vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
6. A Vezetőség akkor határozatképes, ha az elnök – akadályoztatás esetén bármelyik elnök-helyettes – és legalább további 8 vezetőségi tag jelen van.
7. A Vezetőség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a jelenlévőket és a hozott határozatokat fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet az Elnök – akadályoztatás esetén az őt helyettesítő elnökhelyettes – és 2 jegyzőkönyv-hitelesítő vezetőségi tag ír alá.
8. A Vezetőség legalább évente négyszer, továbbá bármelyik vezetőségi tag vagy a Felügyelő Bizottság kérésére ülést tart. Az ülés összehívása az Elnök feladata.
9. A Vezetőség feladata és hatásköre a következő:
- az egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása,
- az egyesület Közgyűlése időpontjának, napirendi pontjainak megállapítása, a Közgyűlés összehívása,
- az Alapszabály és egyéb szabályzatok, közgyűlési határozatok végrehajtásának irányítása,
- döntés minden olyan kötelezettségvállalásról, amellyel a közgyűlés által jóváhagyott pénzügyi terv tételes kiadásainak túllépése lenne indokolt,
- felügyeleti ellenőrzés folytán szükségessé váló intézkedések meghozatala
- az egyesület pártoló tagjainak felvétele,
10. Vezetőség egyebekben saját ügyrendje szerint működik.
11. A Vezetőség hozza létre a munkabizottságokat és választja meg a tagjait.
12. Az ÉMSZ Elnöke, egyben a Vezetőség Elnöke,
12.1. Az ÉMSZ Elnökét a közgyűlés közvetlenül választja, az egyesület tagjai sorából két évre. Az egyesület elnökeként csak olyan személy jelölhető és választható, aki jelölését közvetlenül megelőzően, legalább egy, két éves cikluson keresztül elnökhelyettesi pozíciót töltött be.
12.2. Az Elnök:
– Írásban összehívja a Vezetőség üléseit, gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről,
– Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Ügyvezető felett,
– A Közgyűlés elnökeként megnyitja a Közgyűlést és gondoskodik a levezető elnök, jegyzőkönyvvezető megválasztásáról.
– Az (elnök) az éves rendes közgyűlések alkalmával dönt az „ÉMSZ-TŰ” elismerést kiérdemlő tag személyéről és a kitüntetést átadja.
– Az elnöknek lehetősége van ara, hogy döntsön az „Év Tetője Bíráló Bizottság Örökös Elnöke” és az „ÉMSZ Örökös Elnöke” cím odaítéléséről, az elismerésnek az éves rendes közgyűlésen esedékes átadásáról.
12.3. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt elnökhelyettes helyettesítheti.
Az Elnökség
1. Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból (elnök, 4 elnökhelyettes és elnöki tanácsadó) álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés és a vezetőség kizárólagos hatáskörébe.
2. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja a tagjai közül 2 év határozott időtartamra.
Megszűnik az elnökségi tag tisztségviselői megbízatása:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület elnökségéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
3. Vezető tisztségviselő azon nagykorú természetes személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig-:
a./ amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó és vámhatóságnál nyilvántartott adó és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b.) amellyel szemben az állami adó és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c.) amellyel szemben állami adó és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d.) amelynek adószámát az állami adó és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. [Ectv. 39. § (1) és (2) bekezdés]
4. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
b./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
d./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
e./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
f./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
g./ a tag felvételéről való döntés;
h./ döntés az ügyvezető személyéről;
i/ az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
j/ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
k/ a „Petró Bálint emlékérem” odaítéléséről dönteni a vezetőség javaslata alapján.
5. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább 4 alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
Az elnökségi ülésre szóló meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]
6. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül vagy
b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]
7. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges a személyét is).
Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett taggal/tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]
8. A közgyűlés és az elnökség határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni a 9. és a 20. pont szerinti adattartalommal. [Ectv. 37. § (3) a) pont]
Az egyesület munkaszervezete,
az Ügyvezető
- A egyesület munkaszervezete a Titkárság, ahol az egyesülettel munkaviszonyban lévő munkatársak dolgoznak.
- A munkaszervezet élén az Elnökség által jóváhagyott, Elnök által kinevezett Ügyvezető (továbbiakban: Ügyvezető) áll, felette a munkáltatói jogokat az egyesület elnöke gyakorolja.
- Az Ügyvezető az egyesület ügyeinek intézését a jogszabályok, az Alapszabály, a közgyűlési és vezetőségi határozatok és döntések által meghatározott keretek között, egyéni felelősséggel vezeti. Ennek megfelelően minden olyan ügyben megilleti a döntés joga, amely nem tartozik a Közgyűlés, a Vezetőség vagy Elnökség hatáskörébe.
- Az Ügyvezető gyakorolja az egyesülettel munkaviszonyban álló további munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.
- Az Ügyvezető az egyesület feladatainak teljesítése érdekében az Elnöktől kapott felhatalmazás birtokában szerződéseket köt, képviseli az egyesületet harmadik személyek, bíróságok és hatóságok előtt.
- Az Ügyvezető készíti elő és terjeszti a Vezetőség elé a döntésekre vonatkozó javaslatokat, indítványokat.
- Az Ügyvezető hajtja végre a határozatokat, döntéseket, ellátja az irányítási feladatokat és ellenőrzi a munkaszervezet tevékenységét. Feladata továbbá elsősorban:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntés meghozatala,
b./ a közgyűlés előkészítése, folyamatos kommunikáció a tagsággal és az egyesület szerveivel
c./ a tagság nyilvántartása
d./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése
e./ az egyesüket működésével kapcsolatos iratok megőrzése, irattározás.
8. Az Ügyvezető ügykörét a saját felelősségének korlátozása nélkül a munkaszervezetre, illetve a munkaszervezet dolgozóira munkaköri leírással, általános vagy esetenkénti meghatalmazással átruházhatja.
Felügyelő Bizottság
- A Felügyelő Bizottság az egyesület ellenőrző szerve.
- A Felügyelő Bizottság 3 főből áll. Tagjait a Közgyűlés 2 évre választja rendes tagjai közül. A Felügyelő Bizottság – tagjai sorából – elnököt választ.
- A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek az egyesület alkalmazottai. A jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott feladatokon kívül az egyesület ügykörében más tevékenységet nem folytatnak.
- A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület működését. Jogosult az egyesület ügyeiről tájékozódni, információkat, felvilágosításokat kérni, minden iratába, könyvébe betekinteni, a pénztárakat bármikor megvizsgálni. Feladatainak ellátásához szakértőt is igénybe vehet az egyesület költségére.
- A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni az éves beszámolókat. A Felügyelő Bizottság megállapításairól a Közgyűlésnek jelentést tesz. A jelentés nélkül a Közgyűlés érvényesen a beszámoló elfogadásáról nem határozhat.
- A Felügyelő Bizottság a Közgyűlés haladéktalan összehívását köteles kezdeményezni, ha jogszabályba, alapszabályba ütköző, vagy az egyesület érdekeit sértő intézkedéseket, mulasztásokat vagy visszaéléseket tapasztal.
- A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésein teljes létszámmal jelen van.
- A Felügyelő Bizottság egyebekben saját ügyrendje, működési szabályzata alapján működik.
- A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal jogosultak részt venni a vezetőség ülésein.
- A Felügyelő Bizottság tagja az adott ciklusban nem lehet a Vezetőség tagja.
Etikai Bizottság
- Az Etikai Bizottság testületként, 5 tagú tanácsként jár el. A bizottság tagjait a közgyűlés választja 2 éves határozott időtartamra, a bizottsági tag újra választható.
- A választás alkalmával 5 fő rendes és 5 fő póttag kerül megválasztásra. Vezetőségi tag a bizottság tagjává nem jelölhető, illetve nem választható.
- Az 5 fő rendes tagból álló bizottság megválasztása után haladéktalanul soraiból elnököt és elnökhelyettest választ. A bizottság munkáját az elnök irányítja.
- A bizottság munkáját az alapszabály 1. sz. mellékletét képező „Etikai Szabályzat (egyeztető fórum) működési rendje” alapján és szerint végzi.
Területi titkár
- A Területi titkár feladata a regionális szakmai élet szervezése, a II. melléklet szerint részt vállal a Jelölő Bizottság munkájában.
- A Területi titkárt a vezetőség jóváhagyásával az Elnök kéri fel. Jelölhető, illetve felkérhető az Egyesület rendes tagjai melleett a pártoló tag és a tiszteletbeli tag, illetve jogi személy esetén annak képiselője is. A tisztség a felkérés írásban történt elfogadásával jön létre.
- Felkérése visszavonásig vagy lemondásig érvényes.
- A Területi titkárok száma legalább 9 fő a tagság területi eloszlásának figyelembevételével
Az egyesület képviselete
- Az egyesület képviseletére jogosultak:
– az egyesület Elnöke önállóan,
– az egyesület Ügyvezetője a munkaszerződésében meghatározott körben önállóan,
– a Vezetőség további két tagja együttesen, akik közül az egyik személy a mindenkori elnök-helyettesek valamelyike kell legyen meghatalmazással.
- Az egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá a jegyzésre jogosult Elnök a névaláírását csatolja hiteles aláírási mintájának megfelelően.
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Az alapszabály megfelel a 2023. február 20-i közgyűlés, továbbá a 2019. május 28-án és 2019. szeptember 12.-én megtartott megismételt közgyűlés által jóváhagyott hatályos tartalomnak.
Kelt: Budapest, 2023. február 20.
……………………………………
elnök
1. Tanú:
Neve: Kincses Erika jegyzőkönyvvezető
Lakcíme: 1165 Budapest Perjés u. 39.
Személyi igazolvány száma: 864120ME
Aláírása:
2. Tanú:
Neve: Dr. Elmer Nándor levezető elnök
Lakcíme: 1088 Bp. Krúdy u. 12.
Személyi igazolvány száma: 934657 RA
Aláírása:
MELLÉKLETEK:
- Etikai Szabályzat – Egyeztető Fórum működési rendje
- ÉMSZ tisztújító közgyűlés jelölések és választások rendje
- Petró Bálint Emlékérem odaítélésének szabályai
1. számú melléklet:
Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ)
Etikai Szabályzata, az Etikai Bizottság (Egyeztető Fórum)
működési rendje
I. Etikai Szabályzat
1. A szabályozás célja:
Az ÉMSZ működése, a működés során szerzett tapasztalatok, az egyes tagok és a tagok közösségének érdekei indokolttá teszik olyan normarendszer és a normarendszer betartását biztosító eljárási rend kialakítását, amely segíti az üzleti erkölcs és tisztesség, a szakmai előírások betartásának érvényesülését.
A gazdasági élet egészére igaz, hogy a vállalkozók gazdasági tevékenységük során a tisztességes haszonszerzés érdekében szakszerűen, jóhiszeműen és gondosan kötelesek eljárni. Az ÉMSZ és az ÉMSZ tagjainak szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan lehetnek olyan, az üzleti erkölcsbe és tisztességbe ütköző magatartási formák, amelyeket jogszabályi előírások kifejezetten nem tiltanak, de a szervezeten belüli fellépés ellenük indokolt.
2. A szabályozás hatálya:
A szabályozás hatálya kiterjed az ÉMSZ valamennyi tagjára, így a rendes és pártoló tagokra is.
A szabályozás hatálya kiterjed minden olyan cselekményre vagy eseményre, amely a kezdeményezésre okot adhat, függetlenül attól, hogy azt a cselekményt hol követték el, illetve az esemény hol történt.
E szabályzat előírásait a szabályzat hatályba lépését követő cselekményekre, eseményekre kell alkalmazni. A szabályzatot az ÉMSZ közgyűlés hagyja jóvá, a jóváhagyó határozat rendelkezik a hatálybalépés időpontjáról is.
Az Etikai Bizottság eljárása során a kezdeményezést kizárólag a kezdeményezés keretei között vizsgálhatja, ezen alapuló döntést hozhat.
3. Alapfogalmak:
– Etikai szabályzat: az ÉMSZ Etikai Szabályzata példálózva meghatározza azokat a magatartási formákat, amelyek a gyakorlatban azt eredményezik, hogy az ÉMSZ valamely tagjának, az ÉMSZ taggal üzleti kapcsolatban álló partnernek vagy az ÉMSZ egészének érdekei ne sérüljenek.
-Etikai Bizottság: az ÉMSZ legfőbb szerve, a közgyűlés által megválasztott tagok összessége, mely testületként jár el és indokolt esetben szankciókat alkalmaz. Az etikai bizottság tagjainak választásáról, a bizottság összetételéről, működéséről e szabályzat II. fejezete rendelkezik.
-Egyeztető Fórum: az etikai bizottság tagjaiból álló testület, mely abban az esetben működik e speciális formában, ha a kezdeményező vagy kezdeményezők kifejezetten ezt kérik, ebben az esetben a bizottság feladata nem a vétkesség vizsgálata és szankció alkalmazása, hanem segítségnyújtás vitás ügyek lezárásában úgy, hogy azt a kezdeményezők kölcsönösen elfogadják.
-Kezdeményező(-k): az a természetes vagy jogi személy vagy személyek, az ÉMSZ tagjai, akik egyénileg vagy kollektíven jogosultak az Etikai Bizottságnál eljárást, egyeztetést kezdeményezni.
4. Magatartási formák:
Az itt felsorolt magatartási formák részben olyanok, amelyek elkövetése egyéb jogi úton is elítélhető és szankcionálható, de vannak olyanok is, amelyek az ÉMSZ keretében megjelenő szakmák szempontjai miatt érdemelnek figyelmet.
A szakma írott vagy íratlan szabályainak megsértésének minősül, különösen:
– Hírnévrontás, üzleti titok megsértése: Olyan magatartás, amely alkalmas arra, hogy mások jó hírnevét, hitelképességét, üzleti megbízhatóságát veszélyeztesse. Hírnévrontásnak minősül minden olyan cselekedet, amely más vállalkozás (cég) piaci érvényesülését, sikeres működését veszélyezteti azzal, hogy róla valótlan vagy félreérthető információkat közölnek.
– Munkaerő csábítás: Munkaerő csábításnak minősül, ha valaki más alkalmazásában álló munkavállalót egyénileg vagy csoportosan arra bír rá, hogy munkaszerződése megszegését jelentő magatartást tanúsítson.
– Utánzás: Utánzásnak minősül a versenytárs által gyártott termék, alkalmazott eljárás más általi értékesítése, alkalmazása. Utánzásnak minősülhet a más által alkalmazott reklám megtévesztő felhasználása.
Az utánzás megítélésénél abból kell kiindulni, hogy egy iparjogvédelmi oltalommal nem rendelkező megoldásnak az üzleti erkölcsbe ütköző felhasználása nem helyeselhető. E körben figyelembe kell venni azt is, hogy az utánzat mennyiben tér el az eredetitől, illetve, hogy más megoldás választása a funkcióra és a szabványok esetleges kötelező alkalmazására figyelemmel műszakilag lehetséges volt-e, s hogy az utánzó minden tőle elvárhatót megtett-e más megoldás választása, illetve az összetéveszthetőség megakadályozása érdekében.
Nem minősül utánzásnak, ha saját munka- és költségbefektetés alapján az eredetitől lényeges vonások tekintetében eltérő terméket hoznak létre. Nem minősül utánzásnak az iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló alkatrészek esetenkénti és nem kereskedelmi célra történő azonos kivitelű előállítása.
Tilos műszaki dokumentációt engedély nélkül felhasználni, kiállításon a kiállítótól kapott prospektus, tájékoztatás, prototípus bemutatása, vagy egyéb információ alapján terméket előállítani. Tilos a jellegzetes külső, a csomagolás vagy megjelölés, így különösen a védjegyként be nem jegyzett, de sajátos megkülönböztetésre alkalmas árujelző utánzása. Tilos más vállalkozó egyedi, megkülönböztetésre alkalmas, korábban már használt és ismertté vált, a cégjegyzékbe be nem jegyzett, széleskörűen hasznát és ismertté vált telephely vagy fióktelep elnevezésének, üzletjelzőjének, vagy összetévesztésre alkalmas módon hasonló névnek a használata (névbitorlás).
– Reklámszédelgés, a fogyasztók megtévesztése: Tilos a fogyasztókat, megrendelőket a termék (szolgáltatás) értékesíthetőségének fokozása érdekében bármilyen módon megtéveszteni. (Pl.: túlzott garancia vállalása)
Tilos a túlzó reklám, melynek során a reklámozó olyan termék vagy szolgáltatás kizárólagos forgalmazójaként tünteti fel magát, amely másutt is beszerezhető. A fogyasztó megtévesztésének minősül az is, ha a vállalkozó nem közli a későbbi garanciális és jótállási kötelezettségekre, azok esetleges nem teljesíthetőségére vonatkozó információkat. Tilos más termékét, technológiáját sajátként feltüntetni. Tilos az olyan reklám, amely a saját termék, illetve szolgáltatás értékesíthetőségét más termékkel vagy szolgáltatással összevetve kívánja javítani.
– Bojkott: Bojkottnak minősül, ha valaki bármilyen indokkal harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását szorgalmazza, vagy ilyen kapcsolat létrehozását próbálja megakadályozni.
– Versenytárgyalás meghamisítása: A versenytárgyalás meghamisításának minősül, ha a versenytárgyalás tisztaságát valaki bármilyen módon sértené, az eljárást befolyásolni, az eredményt torzítani kívánja. Tilos a versenytárgyalás résztvevőinek az egymás közti összejátszása, tilos a pályázat kiírójával való összejátszás. Tilos minden olyan kezdeményezés, amely a versenytárgyalás meghiúsulását eredményezheti, tilos minden olyan eljárás, amely azt célozza, hogy az előre meghatározott személy kerüljön ki győztesként. Tilos minden olyan magatartás, amely a versenytárgyalás szabályait menetközben vagy utólag módosítja, tilos minden olyan magatartás, amellyel a pályázat kiírója a pályázati kiírásban szereplő feltételektől és határidőktől eltér.
– Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés: Gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, ha a környezetéhez képest meghatározó erővel rendelkező vállalkozás mást törekvéseiben akadályoz, piaci érvényesülését korlátozza. Ilyen magatartás az is, ha valaki az általa kialakított szerződési feltételekkel mást hátrányos megállapodásra kényszerít. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül a megrendelő műszaki és pénzügyi teljesítésére vonatkozó egyoldalú nyilatkozata is. Ugyanígy minősíthető, ha valamely személy vagy szervezet erőfölényével visszaélve egy adott szerződés megkötését más munka elvégzésétől, szerződés megkötésétől teszi függővé
– Megfelelő jogszabályi háttérrel nem rendelkező termékek betervezése és/vagy beépítése; szabványokkal, irányelvekkel, általánosan elfogadott gyakorlattal ellentétes megoldások alkalmazása, annak megfelelő megalapozottsága nélkül.
– Minőségrontás anyagi előnyszerzése érdekében.
– Szakmailag és etikailag kifogásolható magatartás konkurens szervezet létrehozása vagy konkurens szervezetben való részvétel útján. Az Egyesület nem tiltja és nem vitathatja a Szövetség tagjainak jogát arra vonatkozóan, hogy hasonló tevékenységet végző civil szervezetet alapítanak vagy abban tagként részt vegyenek. Ez a részvétel azonban nem célozhatja és nem eredményezheti azt, hogy ez a Szövetség szakmai jó hírét és tevékenységét veszélyeztesse. A veszélyeztetés fokozottan fennáll akkor, ha a más szervezetben résztvevő személy az ÉMSZ által alapított, az ÉMSZ által hagyományosan gyakorolt tevékenységeket vagy programokat kíván más szervezeti keretek között megvalósítani.
II.Etikai Bizottság (Egyeztető Fórum) működési rendje
1. Az Etikai Bizottság (Egyeztető Fórum) – továbbiakban Etikai Bizottság – tagjainak választása, a Bizottság összetétele, üléseinek rendje:
Az Etikai Bizottság testületként, 5 tagú tanácsként jár el. Az Etikai Bizottság tagjait az ÉMSZ legfőbb szerve választja, 2 éves határozott időtartamra, a bizottsági tag újraválasztható. A választás alkalmával 5 fő rendes és 5 fő póttag kerül kijelölésre. A szavazás során az 5 legtöbb szavazatot kapott személy lesz rendes tag, az utánuk következő legtöbb szavazatot kapott 5 személy pedig póttag. Vezetőségi tag a bizottság tagjává nem jelölhető, illetve választható. Az 5 fős, rendes tagokból álló bizottság megválasztása után haladéktalanul saját soraiból egyszerű szótöbbségi nyílt határozattal elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnök irányítja a bizottság munkáját, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jár el, akit ilyen esetben ugyanazok a jogok illetnek meg, mint az elnököt.
Az Etikai Bizottság üléseit évente egyszer, november hónapban, előre kitűzött időpontban tartja, ezen kívül akkor, amikor a konkrét ügyek ezt indokolttá teszik. Az ülések időpontját a Bizottság elnöke az ÉMSZ Hírekben mindig előzetesen közzéteszi.
Az elnök irányítja a Bizottság munkáját, gondoskodik arról, hogy az ülések személyi és tárgyi feltételei biztosítottak legyenek. A személyi feltételek biztosítása azt jelenti, hogy valamely rendes tag akadályoztatása esetén az elnök gondoskodik arról, hogy a póttagok sorából a bizottságot alkalmanként kiegészítse 5 főre.
Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha a tagok (ideértve a helyettesítő póttagot is) közül legalább 4 fő jelen van. A Bizottság döntéseit a fegyelmi tárgyaláson jelenlévő bizottsági tagok közül legalább 3 fő egybehangzó állásfoglalása alapján hozza.
2. Az eljárás célja:
Az eljárás célja, hogy az eljárás résztvevői az eljárás kezdeményezésére okot adó körülményeket feltárva, azokat megvizsgálva tudjanak döntést hozni. Az eljárásnak nem az az elsődleges célja, hogy számon kérjen és szankcionáljon, hanem az, hogy felhívja az ÉMSZ tagjainak a figyelmét olyan esetekre, jelenségekre, amelyekből tanulni lehet, és lehetőséget adnak a szerzett tapasztalatok birtokában a más, hasonló esetek előfordulásának megelőzésére.
3. Nyilvánosság:
Az Etikai Bizottság tárgyalásai csak abban az esetben nyilvánosak, ha ahhoz valamennyi fél hozzájárult.
4. Összeférhetetlenség:
Az Etikai Bizottság tagjaként nem járhat el olyan személy, aki az ügyben érintett felek hozzátartozója, vagy aki bármely féllel bármilyen szerződéses kapcsolatban áll vagy állt a tárgyalást megelőző két évben. Nem lehet a Bizottság tagja az sem, akit az adott ügyben szakértőként vagy tanúként hallgatnak meg, vagy akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. Az összeférhetetlenséget a Bizottság hivatalból vizsgálja, eljárása kezdetekor erre külön is felhívja a felek figyelmét.
5. Az eljárás résztvevői:
Etikai eljárás esetén az eljárás résztvevője a bizottság mellett a kezdeményező személy, továbbá az a személy, akinek (amelynek) magatartását a kezdeményező sérelmesnek minősítette és akivel szemben az eljárás megindítását kérte.
Abban az esetben, amikor a Bizottság Egyeztető Fórumként jár el, az eljárás résztvevői a bizottság mellett azok a személyek, akik vitás ügyüket a Bizottság segítségével kívánják rendezni.
Kezdeményező lehet természetes személy és jogi személy, rendes és pártoló tag, kizárólag az ÉMSZ tagjai.
6. Etikai tárgyalás:
Az etikai tárgyaláson a Bizottság a kezdeményező által megfogalmazott kérelem keretei között jár el. A kezdeményező beadványában köteles megjelölni kezdeményezésének okát, meghatározni azt, hogy az eljárást milyen szabályok megszegése miatt kéri. A kezdeményezőnek nyilatkozni kell arra vonatkozóan is, hogy a Bizottságtól kéri-e szankció alkalmazását vagy kezdeményezése kizárólag az etikátlan magatartás elkövetése tényének megállapítására irányul.
Amennyiben a kezdeményező szankció alkalmazását is kéri, nem határozhatja meg, hogy ez a szankció mi legyen, erről kizárólag az Etikai Bizottság jogosult és köteles dönteni.
A kezdeményező olyan személy is lehet, aki a saját személyével kapcsolatos vizsgálatot kéri, annak bizonyítására, hogy a mások által feltételezett etikai vétséget nem követte el.(Ilyen eljárásra elsősorban akkor kerülhet sor, ha ÉMSZ tagot vagy tagokat etikátlan magatartással, fegyelmi vétséggel gyanúsítanak, ez nyilvánosságot kap, és indokolt lehet az állítás ellenkezőjének igazolása és nyilvánosságra hozatala.)
7. Egyeztető Fórum
Az Etikai Bizottság Egyeztető Fórumként akkor jár el, ha ezt a kezdeményező ellenérdekű felek kifejezetten kérik. Ilyen eljárások során a cél nem az etikátlan magatartás vagy fegyelmi vétség tényének megállapítása, hanem az, hogy a kezdeményezők külső segítséggel jussanak egyezségre. Abban az esetben, ha a Bizottság Egyeztető Fórumként működik, akkor határozatot nem hoz, csak a Bizottság üléséről készült jegyzőkönyvben dokumentálja az egyeztetés megtörténtét, esetleges eredménytelenségét.
Abban az esetben, ha az egyeztetés nem vezetett eredményre és valamely kezdeményező megalapozottnak látja partnerével szemben etikai eljárás lefolytatását, akkor újabb kérelemmel fordulhat a Bizottsághoz, amely következő ülésén az ügyet az Etikai Bizottság eljárására vonatkozó szabályok szerint fogja elbírálni.
8. Etikai Bizottság határozatai
Az Etikai Bizottság – amennyiben az etikai-fegyelmi vétség elkövetését megállapította – az alábbi határozatokat hozhatja:
– Megállapítja az elkövetés tényét, de szankciót nem alkalmaz.
– Megállapítja az elkövetés tényét, és határozatában figyelmezteti az elkövetőt a hasonló esetek elkerülésére.
– Megállapítja az elkövetés tényét, és az elkövetőt az ÉMSZ tagjai sorából kizárja. A kizárás, mint szankció csak akkor alkalmazható, ha az elmarasztalt ÉMSZ taggal szemben korábban már kezdeményeztek eljárást és a korábbi eljárás során az elkövetés tényét megállapították.
Abban az esetben, ha a kezdeményező kérelme a vétség megállapításának tényére korlátozódott, de szankció alkalmazását nem kérte, a Bizottság nem alkalmazhat szankciót még akkor sem, ha álláspontja szerint ennek feltételei egyébként fennállnának.
A Bizottság valamennyi határozatát nyilvánosságra kell hozni, kivételt képez az az eset, amikor a Bizottság Egyeztető Fórumként működik és a kezdeményező felek egybehangzóan kérik a nyilvánosság kizárását.
A Bizottság határozatait a következő ÉMSZ Híradóban kell nyilvánosságra hozni, de csak azt követően, amikor egyértelművé vált, hogy a Bizottság döntésével szemben a jogvesztő határidőn belül jogorvoslati lehetőséggel nem éltek vagy jogorvoslattal éltek ugyan, de a vezetőség a Bizottság határozatát jóváhagyta.
9. Jogorvoslati lehetőségek:
Az Etikai Bizottság döntésével szemben jogorvoslati lehetőségnek van helye panasz formájában. A panaszt az Etikai Bizottság írásos határozatának átvételétől számított 15 napon belül írásban lehet előterjeszteni úgy, hogy a Bizottság elnökéhez kell benyújtani, aki azt a megfelelő információkkal kiegészítve a vezetőséghez továbbítja. A vezetőség a jogorvoslat kérdésében a panasz beérkezését követő következő ülésén dönt.
A vezetőség egyszerű szótöbbséggel a következő határozatokat hozhatja:
– Az Etikai Bizottság döntését jóváhagyja.
– Az Etikai Bizottság döntését hatályon kívül helyezi és megállapítja az etikai eljárás kezdeményezésének megalapozatlanságát.
– Az Etikai Bizottság döntését hatályon kívül helyezi és a Bizottságot új eljárásra kötelezi.
Amennyiben a Bizottság új eljárást folytat le, akkor az ennek során születő határozattal szemben ugyanúgy van jogorvoslati lehetőség, mint az eredeti eljárásban.[/vc_column_text][vc_column_text]2. számú melléklet:
Az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ)
Tisztújító Közgyűlés Jelölő Bizottsága működési rendje
Ez a működési rend az ÉMSZ-nél kialakult és elfogadott gyakorlatnak megfelelően szabályozza a tisztújítást előkészítő bizottság létrehozásának és feladatainak rendjét. Az általános tisztújítás kétévenként történik.
Ezt a működési rendet kötelező jelleggel kell alkalmazni az általános, két évenként esedékes tisztújításon kívül is minden olyan alkalommal, amikor közbenső vagy részleges tisztújításra kerül sor valamilyen okból, továbbá akkor is, ha olyan tisztség vagy tisztségek betöltése válik indokolttá, amelyeknél a választásra és így a végső döntés meghozatalára a közgyűlés jogosult.
– A Jelölő Bizottság tagjai
A Jelölő Bizottság tagjai az ÉMSZ területi titkárai lehetnek, közülük legalább 9 fő. Felkérésükről a mindenkori elnök gondoskodik, a választásokat megelőző 4 hónappal. A tagoknak rendezett rendes tagsággal kell rendelkezniük a szövetségben. A Jelölő Bizottság saját soraiból szóvivőt választ, a Jelölő Bizottság tagjainak felkérését követő 8 napon belül esedékes jelölő bizottsági alakuló ülésen. A Jelölő Bizottság munkájáról a további eljárás során a szóvivő ad számot, és szolgáltat hivatalos információkat írásban a titkárságnak, a Tisztújító Közgyűlést megelőzően legalább 30 nappal. A szóvivő adatszolgáltatásának tartalmaznia kell, hogy kit, milyen tisztségre és hányan jelöltek.
– Felhívás jelölésekre
Az elnök a tisztújító közgyűlést megelőző 3 hónappal általános felhívást ad ki a tagságnak, melyben megjelöli a tisztújítás tervezett időpontját és kéri a tagságot a jelölések megtételére.
– A jelölések fogadása, kezelése
A rendezett tagsággal rendelkező rendes tagok a jelöléseket a Jelölő Bizottságnál tehetik meg írásban. Egy adott személy jelölése akkor tekintendő érvényesnek, ha legalább 5 tag jelölte őt. Egy jelölésre jogosult tag legfeljebb az adott pozíció betöltésére maximálisan szükséges létszámú személyt jelölhet. A Jelölő Bizottság tagjának feladata, hogy tájékozódjon a jelölések összesítéséig arról, a jelölt személy vállalja –e jelölését.
A Jelölő Bizottság a közgyűlést megelőző 1 hónappal leadja (1 vagy több jelölés esetén is) a jelöltek névsorát az ÉMSZ Titkárságra a bemutatás előkészítése érdekében.
A jelöléseket a tisztújító közgyűlést megelőző 1 hónapig lehet megtenni a Jelölő Bizottság tagjánál. Ezt követően a Bizottság tagjai összesítik a jelöléseket, és az ÉMSZ Titkárság segítségével írásban kérnek nyilatkozatot a választást megelőző 3 héttel 7 napos határidővel a jelöltektől arra vonatkozóan, hogy jelölésüket vállalják –e. A válasz elmaradása a jelöltségről való lemondást jelenti. A válaszokat az ÉMSZ Titkárság gyűjti össze. Amennyiben a jelöltek vállalják jelöltségüket, az ÉMSZ Titkárság szakmai önéletrajzot és fotót kér be tőlük a közgyűlésen történő bemutatáshoz.
– Szavazólapok összeállítása
Az ÉMSZ titkársága a tisztújító közgyűlést megelőző 1 hétben összeállítja a szavazólapokat az alábbiak szerint:
A tagoknak küldött felhívás szerinti tagolásban az egyes szavazólapok szekciónkénti illetve posztok szerinti bontásban tartalmazzák a választható személyek számát és a jelölés során javasolt személyek nevét. A szavazólapok megosztása, egyben a szavazás lebonyolításakor a sorrend az alábbi: 1./ Elnök (1 fő); 2./ Elnökhelyettesek (4 fő); 3./ Épületszigetelő szekció (legf. 5 fő); 4./ Magastető szekció (legf. 5 fő); 5./ Bádogos szekció (legf. 5 fő); 6./ Oktató-szakértő szekció (legf. 5 fő). A Felügyelő Bizottságba legalább 3 fő, az Etikai Bizottságba legalább 10 fő kerül jelölésre.
– Közgyűlés, bemutatás
A közgyűlésen a jelöltek listája akkor bővülhet, ha valakinek a kezdeményezése alapján adott személyről a közgyűlés szavaz, és a közgyűlés a jelenlévő, szavazásra jogosult rendes tagok egyszerű szótöbbségével a jelöléssel egyetért. Abban az esetben tehát, ha valaki kezdeményezi a jelöltek listájának bővítését, a levezető elnök felhívására a javasolt személy nyilatkozik arról, hogy egyetért-e a kezdeményezéssel. Amennyiben egyetértett, és a szavazatok több mint 50%-át megkapta, akkor minden szavazásra jogosult a saját szavazó lapján a megfelelő helyen a megfelelő névvel kiegészíti a jelöltek névsorát. A jelölt lehetőséget kap 2 percben a bemutatkozásra.
A közgyűlés kezdetekor a szavazásra jogosultak a regisztrációval egyidőben megkapják a szavazólapokat. Az előzőekben megjelölt 8 szavazólap első körben a rendes választás lebonyolítására szolgál. Második körben szavazásra csak akkor kerül sor, ha valamelyik jelölt nem kapta meg az érvényes szavazatok több mint 50%-át. Amennyiben ez utóbbi eset előfordulna, akkor az adott körben újabb szavazásra kerül sor, ekkor a levezető elnök felhívásának megfelelően a már biztosan megválasztott személyt vagy személyeket a szavazólistákról le kell húzni, és a fennmaradó személyek között kell újabb választást tartani.
Erre az esetre ugyancsak a regisztráció alkalmával megkapják a szavazásra jogosultak azt a szavazólapot, amely 1-1 nevet tartalmaz. A levezető elnök felhívására az egyes személyekről külön-külön kell szavazni úgy, hogy a szavazólapon a név után igen vagy nem jelölést kell tenni.
A szavazás előtt megtörténik a jelöltek bemutatása (a korábban leadott önéletrajzok alapján illetve az esetlegesen a közgyűlésen jelöltek bemutatkozása) és annak bejelentése, hogy a regisztráció szerint hány szavazásra jogosult személy jelent meg és vette át szavazólapját. A jelölt köteles a bemutatáskor más szakmai szervezetekben betöltött tagsá-gáról, tisztségéről, pártoló tagnál fennálló munkaviszonyáról a közgyűlést tájékoztatni.
A szavazatok értékelése a helyszínen megválasztott szavazatszámláló bizottság feladata, a szavazatszámláló bizottság a szavazólapokat összegyűjti és összesíti azokat. Ezt követően történik meg a szavazólapok tételes kiértékelése. A szavazatszámláló bizottság tájékoztatja a levezető elnököt az eredményről, aki bejelenti azt, hogy első körben kik a már megválasztott személyek és esetleg kik azok, akik esetében újabb szavazásra kerül sor. Azt, hogy adott posztra milyen sorrendben történik a második körben a szavazás, az dönti el, hogy az első körben – az érvényes szavazatok több, mint 50%-át el nem érve ugyan – egymást közt milyen sorrend alakult ki. Az Alapszabály szerint a vezetőség létszáma legfeljebb 20 fő, ezen belül a legnagyobb létszám szekciókként és posztonként is meghatározott. Amennyiben az első körben a megengedett létszámnál többen kapták meg az érvényes szavazatok több, mint 50%-át, szavazatot, akkor a jelöltek egymás közti erősorrendje dönti el, hogy ki kerül a vezetőségbe.
3. számú melléklet
A Petró Bálint Emlékérem odaítélésének szabályai
Az ÉMSZ felfogható úgy mint Petró Bálint életműve, ezért a róla elnevezett díjnak pontosan ezt kell tükröznie. Ennek megfelelően csak olyan személy számára lehessen odaítélni, aki munkája, munkássága során hosszú éveken keresztül, a szövetség tagjaként életét a szakma szeretetének, fejlődésének a szövetség életének szentelte.
A díjat az elnökség döntése alapján évente legfeljebb egy főnek lehet odaítél-ni, aki a következő feltételeknek megfelel:
• legalább 25 éves ÉMSZ tagsággal rendelkezik, mint magánszemély,
• munkája során szakmáját magas színvonalon művelte,
• a szövetség életében valamilyen területen maradandót alkotott,
• személye a közösség számára –a névadóhoz hasonlóan az egységet- je-lenti,
• személyét minden a szövetség által felölelt szakmák képviselői tisztelik.
A jelölt személyéről az elnökség, a vezetőség javaslata alapján dönt.
A díjat a mindenkori elnök a döntést követő közgyűlésen adja át.
Záradék:
Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.