Loading...

Alapszabály

Épületszigetelők Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) ALAPSZABÁLYA Módosításokat is figyelembe vevő egységes szerkezetbe foglalt szöveg 2013. február 9-én

I. Preambulum

1. §

Az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének tagjai az 1988. november 3-án megtartott Közgyűlésükön a szakmai tevékenységet összehangoló, demokratikus önkormányzati elven működő érdekképviseleti szervezetet (Egyesületet) hoztak létre, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján társadalmi szervezetként működött. Az Alapszabály módosítására és egységes szerkezetbe foglalására legutóbb a 2009. február 14-én megtartott közgyűlésen került sor. Az Alapszabály itt olvasható, ismét módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövege figyelembe veszi az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény előírásait, hatályossá a 2013. február 9-i közgyűlés határozata nyomán válik.

Az Egyesület – továbbiakban úgy is mint Szövetség – önálló jogi személy, melyet a Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60301/1989. számon tart nyilván. A Szövetség kéri közhasznú szervezetként nyilvántartásba vételét. A Szövetség képviseletét az elnök és az ügyvezető titkár önállóan látja el, az ezen Alapszabályban foglaltak szerint, esetenként – ugyancsak az itt szabályozott módon – meghatalmazást adhatnak arra jogosult személyeknek. A Szövetség elnöke: dr. Kakasy László (személyi adatok). A Szövetség ügyvezető titkára (továbbiakban: Ügyvezető): Merle István (személyi adatok)

2. §

  1. A Szövetség elnevezése: Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége. A Szövetség a víz-, a hő-, a hangszigetelők, a tetőfedők és a bádogosok szakszövetsége.
  2. Rövidített elnevezése: ÉMSZ
  3. A Szövetség székhelye: 1101 Budapest, Albertirsai út 10.

3. §

  1. A Szövetség határozatlan időtartamra jön létre.
  2. A Szövetség működése felett a törvényben meghatározott szerv látja el a törvényességi felügyeletet.

II. A Szövetség célja, feladatai

4. §

  1. A Szövetség célja annak elősegítése, hogy Magyarország területén az épületszigetelések, bádogos szerkezetek, homlokzatok és tetőfedések szakterületén végzett szolgáltatás a lakosság és a közületek részére megbízható minőségben, az érvényben lévő, hatályos műszaki szabályozási dokumentumoknak megfelelően készüljön.
  2. A Szövetség célja elérése érdekében kezdeményez, illetve szervezően és aktívan vállalja, hogy:
    1. elősegíti és támogatja a víz-, hő-, hangszigetelések és bádogos szerkezetek, homlokzat képzések (továbbiakban: épületszigetelések és tetőfedések) szakmai területén dolgozó szakemberek, vállalkozó szervezetek szakmai képzését,
    2. aktívan közreműködik szakmai irányelvek, előírások, szabályok és szabványok készítésében, kidolgozásában, illetve azok érvényre juttatásában, beleértve a munkavédelem fejlesztését is,
    3. segítséget nyújt az építmények szigetelésével és tetőfedésével kapcsolatos állásfoglalások kidolgozásában és közzétételében,
    4. a szakmai közvélemény tájékoztatása céljából közreműködik a szakmai információk terjesztésében és a szakirodalmi tevékenység fejlesztésében,
    5. dolgozni kíván a szigetelő, tetőfedő és bádogos szerkezetek anyaggyártói fejlesztési munkájának elősegítésén az általuk meghatározott keretek szerint,
    6. ellátja a szövetség tagjainak szakmai érdekképviseletét,
    7. nemzetközi szakmai kapcsolatokat ápol,
    8. a jelen alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytat,
    9. ellátja mindazokat a feladatokat, amiket a jogszabályok vagy a jelen alapszabály a feladatkörébe utalnak.
  3. A Szövetség nemzetközi tevékenysége A Szövetség nemzetközi szervezetek tagjaként elő kívánja segíteni
    1. a külföldi szakmai innováció eredményeinek magyarországi megismertetését, alkalmazását,
    2. a magyar épületszigetelő, tetőfedő és bádogos szakemberek nemzetközi tevékenységét.

A Szövetség működési formája és működési területe

5. §

  1. A Szövetség egyesületként működik. Céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében vállalkozási tevékenységet is folytat. A célszerinti alaptevékenység részét képezik elsősorban az alábbiak:
    – Regionális szakmai napok, kiállítások, egyéb rendezvények szervezése.
    – Területi szakmai fórumok szervezése, lebonyolítása.
    – Egyéb szakmai programok, tanulmányutak szervezése.
    – Szakmai irányelvek, útmutatók, szakkönyvek készítése, készíttetése és kiadása.
    – Szakmai versenyek, bemutatók szervezése.
    – Szakmai képzésben (iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli) oktatásban részvétel.
    – Olyan kulturális, szabadidős és sport tevékenységek szervezése és lebonyolítása, amely elősegíti azt, hogy a Szövetség a szakmai célok mellett baráti társaságként is sikeresen működjön.

III. A Szövetség tagsága

6. §

  1. A Szövetség tagjai:
    1. a rendes tagok
    2. a pártoló tagok
    3. a tiszteletbeli tagok
  2. A Szövetség rendes tagja lehet az épületszigetelés vagy a tetőfedés szakterületén tevékenykedő
    – szakmai képesítéssel rendelkező, közismerten feddhetetlen természetes személy, ideértve az építőiparral kapcsolatos oktatást is folytató iskola tanárát, szakoktatóját, építőipari tervezéssel, szakértéssel foglalkozó személyeket is,
    – és az a hatósági engedéllyel működő jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni vállalkozó, illetve vállalkozó szervezet, aki (amely) a Szövetség alapszabályát megismeri és azt kötelezőnek fogadja el, a Szövetség tevékenységét anyagilag támogatja és akit (amelyet) a Vezetőség által megválasztott Tagfelvételi Bizottság a tagok sorába felvett.
  3. A Szövetség tagja nem magyar állampolgár is lehet, amennyiben a tagság feltételeinek eleget tesz.
  4. A Szövetség pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni vállalkozó, illetve vállalkozó szervezet, aki (amely) vállalja a szövetségi tagsággal járó kötelezettségeket, a Szövetség célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja és akit (amit) a Vezetőség a pártoló tagok sorába felvett.
  5. A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, akit a Vezetőség tiszteletbeli tagnak nyilvánít, és azt ő elfogadja. Örökös tiszteletbeli tagság illeti a korábbi elnököket, az „ÉMSZ TŰ” díjazottakat.

A tagsági díj

7. §

  1. A Szövetség tagjai tagsági díjat fizetnek. (Kivéve a tiszteletbeli tagot.)
  2. A tagdíj mértékének meghatározása az éves költségvetés részeként történik, a közgyűlés hagyja jóvá. A tagdíj mértékét minden esetben éves összegben, az alábbi tagcsoportok szerint kell meghatározni:
    1. Természetes személyek.
    2. Nyugdíjas, diák (nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban álló), valamint főfoglalkozású közalkalmazott, aki tetőfedő, épületszigetelő, vagy bádogos szakoktató.
    3. Jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, vállalkozó szervezetek (az épületszigeteléssel és/vagy tetőfedéssel és/vagy bádogozással – kivitelezéssel, tervezéssel, szakértéssel, oktatással – foglalkozó alkalmazotti létszáma szerint: 1-4 főig, 5-9 főig, 10-20 főig és 20 fő felett).
    4. Egyéni vállalkozók.
    5. A pártoló tagsági díj mértékét a Vezetőség állapítja meg.
    6. Tiszteletbeli tag tagdíjat nem köteles fizetni.
  3. A tagdíj minden tárgyévben az éves költségvetés részeként a tagdíj mértékét meghatározó közgyűlés időpontjában esedékes, melyet a tag legkésőbb április 30-ig köteles kiegyenlíteni. Az 50.000.- Ft/év összeget meghaladó tagdíj esetében a díj két részletben is fizethető. Az első részlet április 30-ig esedékes, a második részlet fizetési határideje a tárgyév október 31-e.
  4. Nemfizetés esetén a tag egy hónapos haladékot kap, viszont amennyiben a titkárság a június 30-ig, illetve október 31-ig esedékes revízió alapján megállapítja a nemfizetés tényét annak ellenére, hogy a tagot ellenőrizhető módon kötelezettségére felszólította, akkor a tag tagsági jogai szünetelnek. Ez azt jelenti, hogy a tag az ÉMSZ tagi nyilvántartásában szerepel ugyan, de a tagokat általában megillető szolgáltatásokat nem veheti igénybe, rendezvényeken nem vehet részt, tagi jogosítványait más módon sem gyakorolhatja.
  5. Amennyiben a mulasztó tag tagdíjfizetési kötelezettségét a tárgyév október 31-ig sem pótolja, akkor az elnökség a titkárság nyilvántartása alapján jogosult és köteles a tagot a passzív tagok nyilvántartásába venni. A passzív tag tagi jogosítványai szünetelnek, legfeljebb egy évig. Amennyiben az egy év elteltével október 31-ig sem tesz eleget a tag az előző évi elmaradt és tárgyévi aktuális kötelezettségének, akkor az elnökség a titkárság nyilvántartása alapján köteles a tagság megszűnését megállapítani, a tagsági jogviszony megszűnésének ezen módjáról a soron következő közgyűlést tájékoztatni. Az elnökség a tagság megszűnésének tényét köteles megállapítani azon tagok esetében is, akik lehetőséget kaptak arra, hogy a tagdíjat két részletben fizessék meg, de ezen kötelezettségüknek december 31-ig nem tettek eleget. A folyamatosan vezetett, az ÉMSZ honlapján is közzétett aktuális tagjegyzékben a tagdíjfizetés elmaradásának tényét rögzíteni kell. Azon tagok esetében, akiknek tagsági jogai fizetési késedelem miatt szünetelnek, a „tagsági jogai szünetelnek” megjegyzést kell szerepeltetni. Azon tagok neve mellett, – akik az alapszabály 11. §. 6.) pontja szerint kérték a vezetőségtől (méltánylást érdemlő körülményekre hivatkozva) a tagsági jogviszonyuk szüneteltetését – a „tagsági jogviszony szüneteltetését kérte” megjegyzés szerepeljen.
  6. A fizetendő tagdíj mértékének nagysága a szavazat mértékét, a döntési
    jogosítványokat nem befolyásolja.

A tagsági viszony keletkezése, tagfelvétel

8. §

  1. A szövetségbe való be- és kilépés önkéntes.
  2. A szövetségi tagság tagfelvétellel keletkezik.
  3. A rendes tag és a pártoló tag felvételét az érdekelt természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, illetve vállalkozó szervezet kezdeményezi.
  4. A rendes tag (természetes személy és nem-természetes személy) felvétele az aláírt belépési nyilatkozat, munkássága bemutatása és a Szövetség minimum két tagjának ajánlása alapján történik.
  5. A tagfelvételről a Tagfelvételi Bizottság javaslata alapján a Vezetőség dönt.
  6. A pártoló tag (természetes személy és nem-természetes személy) felvétele az aláírt belépési nyilatkozat, a tevékenység bemutatása alapján a Vezetőség döntése alapján történik.
  7. A Tagfelvételi Bizottság elutasító határozata ellen az érdekelt – a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül – a Vezetőségnél fellebbezhet. A fellebbezést a Vezetőség a következő ülésén bírálja el.
  8. A tiszteletbeli tag felvételéről az – Ügyvezető ajánlása alapján – a Vezetőség dönt.
  9. A Szövetség tagjairól a Vezetőség nyilvántartást vezet.

A tagok jogai és kötelezettségei

9. §

  1. A tagok e §-ban foglalt jogaikat és kötelezettségeiket személyesen vagy képviselőik útján gyakorolhatják.
  2. A rendes tag
    1. Szavazati joggal vesz részt a Szövetség közgyűlésén.
    2. Választhat és minden tisztségre választható.
    3. Észrevételt, javaslatot, panaszt tehet a szövetség működésével kapcsolatban, melyre a Szövetség illetékeseinek válaszolni kell.
    4. A Szövetség valamely szervezetének törvénysértő határozatát – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – bíróság előtt megtámadhatja.
    5. Az “ÉMSZ tagja” címet használhatja. Az itt felsorolt jogok nem illetik meg azokat, akiknek tagi jogosítványai azért szünetelnek, mert a passzív tagok nyilvántartásába kerültek, továbbá akiknek tagsága szünetel.
  3. A pártoló tag
    1. Az “ÉMSZ pártoló tagja” címet használhatja.
    2. Jogai egyebekben megegyeznek a rendes tag jogaival kivéve: szavazati joga nincs, tisztségre nem választható.
  4. A tiszteletbeli tag
    1. Az “ÉMSZ tiszteletbeli tagja”, illetve az „ÉMSZ Örökös tiszteletbeli tagja” címet használhatja.
    2. Jogai a pártoló tag jogaival megegyeznek a 9. § (3) szakasz, 2. bekezdés szerint.
    3. Az örökös tiszteletbeli tag jogai a rendes tag jogaival egyeznek meg a 9. §. (2) pontja szerint.
  5. A nem-természetes személy tag a Szövetség munkájában meghatalmazott képviselője által vesz részt.
  6. A tagok kötelesek:
    1. A Szövetség Alapszabályának rendelkezéseit elfogadni és azokat magukra nézve kötelezőnek elismerni, továbbá a Szövetség határozatait megtartani.
    2. A Szövetség munkájában a legjobb tudásuk szerint részt venni, a vállalt megbízást pontosan teljesíteni.
    3. A megállapított tagdíjat pontosan, határidőre befizetni.

A tagok felelőssége

10. §

A tagok csak a jelen alapszabály szerinti tagdíjat kötelesek megfizetni, a Szövetségtartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A tagsági viszony megszűnése, szüneteltetése

11. §

  1. A tagsági viszony megszűnik:
    1. Kilépéssel.
    2. Törléssel.
    3. Kizárással.
    4. Elhalálozással, nem-természetes tag esetében megszűnéssel.
  2. A Szövetség tagjai írásban bejelentett kilépéssel bármikor kiléphetnek a Szövetségből.
  3. Azt a tagot, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének az alapszabály 7. §. 5.) pontjában foglaltak szerint sem tesz eleget, a tagok sorából törölni kell.
  4. A tag kizárása csak az Etikai Bizottság határozata alapján történhet.
  5. Elhalálozás esetén a tag örököseire a tagságból következően – tekintettel ennek személyhez kötött jellegére – sem jogok, sem kötelezettségek nem hárulnak.
  6. A tag méltánylást érdemlő körülményekre hivatkozva kezdeményezheti írásban a saját tagsági viszonyának szüneteltetését. A szüneteltetés időtartama egy naptári év lehet. A kérelem elbírálása a vezetőség hatáskörébe tartozik. A szüneteltetés időtartama alatt tagdíjfizetési kötelezettség nincs, a tag tagi jogosítványait nem gyakorolhatja. Amennyiben a szüneteltetést követően a következő évben a tag az esedékes tagdíjat határidőre nem fizeti meg, akkor – a 7.§. 5.) ponttól is eltérően – tagsági automatikusan megszűnik, erről a tagot a titkárság írásban értesíti. Amennyiben ilyen módon szűnt meg a tagság és az adott személy későbbiekben ismét taggá kívánna válni, akkor ezt a kérelmét az új tagokra vonatkozó szabályok szerint terjesztheti elő.
  7. A Szövetség szervezete, a Szövetség szervei:
    1. a Szövetség közgyűlése
    2. a Szövetség vezetősége
    3. a Szövetség elnöksége
    4. a Szövetség munkaszervezete – az Ügyvezető
    5. a Felügyelő Bizottság

A Szövetség közgyűlése

12. §

  1. A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. A tagok az őket megillető jogokat a Közgyűlésen személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolhatják. Meghatalmazott csak magánszemély lehet.
  2. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell foglalni. A meghatalmazás 1 közgyűlésre szól. A Közgyűlés összehívása a vezetőség feladata. 1 meghatalmazott legfeljebb 1 meghatalmazással rendelkezhet.
  3. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal – ún. Rendes Közgyűlés – össze kell hívni. A közgyűlés időpontját a Vezetőség állapítja meg, és annak helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről – az ÉMSZ hivatalos lapjában, az ÉMSZ Hírekben közzétett hirdetménnyel – tájékoztatja a tagokat. A tervezett napirendet, valamint a kapcsolódó írásos anyagokat – legalább a közgyűlést 10 munkanappal megelőzően – a szavazásra jogosult tagok részére írásban megküldi.
  4. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni:
    1. Ha ezt a tagok legalább 1/3-a – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri.
    2. Ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli.
    3. Egyéb, a jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott esetben.
  5. A Rendkívüli Közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 45 napon belül össze kell hívni.

13. §

  1. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint a fele jelen van.
  2. Ha a Közgyűlés az (1) bekezdés rendelkezései szerint nem határozatképes, az eredeti közgyűlés időpontjától számított 30 perccel később, az eredeti helyszínen megtartott megismételt közgyűlés, az eredeti közgyűlési meghívóban közzétett napirendi pontok tárgyában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlés összehívásának és megtartásának módját az eredeti meghívónak tartalmaznia kell.
  3. A Közgyűlésen valamennyi rendes tag és örökös tiszteletbeli tag 1 szavazattal rendelkezik. A pártoló tag és a tiszteletbeli tag – ide nem értve az örökös tiszteletbeli tagot – tanácskozási joggal vesz részt a Közgyűlésen.

14. §

  1. A Közgyűlés napirendjét a Vezetőség állapítja meg.
  2. A Szövetség rendes tagjai által előterjesztett javaslatok akkor tűzhetők a Közgyűlés napirendjére, ha azokat a Közgyűlés időpontját legalább 10 nappal megelőzően benyújtják a vezetőséghez. Az ezen határidőn túl vagy a Közgyűlésen előterjesztett javaslatok akkor tűzhetők napirendre, ha ezzel a jelenlévők 2/3-a egyetért.

15. §

  1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
    1. Az Alapszabály megállapítása és módosítása.
    2. Az éves költségvetés megállapítása.
    3. Szövetség ügyintéző és képviseleti szerveinek (Vezetőség, Felügyelő Bizottság) megválasztása.
    4. Szövetség beszámolójának elfogadása.
    5. A Szövetség más szövetséggel való egyesülésének, szétválásának,feloszlatásának kimondása.
    6. Azon ügyek, amelyeket a jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
    7. Döntés gazdasági társaság alapításáról, abban való részvételről.
  2. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a Szövetség elnökének szavazata dönt.
  3. 2/3-os többséggel hozott határozat szükséges:
    – a Közgyűlés napirendi pontjának a 14. § (2) bek. szerinti kiegészítéséhez,- a Vezetőség tagjainak visszahívásához.
  4. A Közgyűlés általában nyílt szavazással, kézfeltartással szavaz, kivéve, ha a titkos szavazást a Közgyűlés az adott napirendi ponttal kapcsolatban megszavazta. A titkos szavazásra vonatkozó javaslatot legalább 10 tag aláírásával, írásban kell előterjeszteni a napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt. A személyi kérdésekben a Közgyűlés minden esetben – 10 tag kezdeményezése nélkül is -titkosan szavaz.
  5. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a Közgyűlésen elhangzott lényeges javaslatokat, észrevételeket, a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és a Közgyűlés elején megválasztott két, szavazati joggal rendelkező tag hitelesíti. A Közgyűlés által meghozott határozatok a Közgyűlést követően az ÉMSZ Hírekben közzétételre kerülnek.

A Szövetség vezetősége

16. §

  1. A Közgyűlés ülései között a Szövetség munkáját a legalább 11, legfeljebb 21 tagú Vezetőség irányítja.
  2. A Vezetőség az alábbiak szerint épül fel:
    1. Elnök 2.2 Általános elnökhelyettesek (3 fő)
    2. Elnöki tanácsadó (leköszönő elnök – 1 fő) Az ÉMSZ Alapszabálya
    3. Alelnökök (4 fő: magastető szekció, épületszigetelő szekció, bádogos szekció,szakértő szekció 1-1 fő)
    4. Vezetőségi tagok (magastető szekció 4 fő, épületszigetelő szekció 4 fő,bádogos szekció 2 fő, szakértő szekció 2 fő)
  3. A Vezetőséget a Közgyűlés választja tagjai közül 2 évre. A Vezetőség összetételében a (2) bekezdés szerinti, a szakterületekhez igazodó aránynak minden esetben meg kell maradnia. E követelményt szem előtt tartva kell eljárni a kieső vagy megszűnt vezetőségi tagok helyébe történő választáskor is. Az Ügyvezető a Vezetőség ülésein tanácskozási joggal vesz részt.
  4. A Vezetőség tagjai újraválaszthatók. E szabály nem akadályozza a Közgyűlés azon jogát, hogy a Vezetőség tagjait 2/3-os szótöbbséggel meghozott határozatával visszahívja.
  5. A Vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
  6. A Vezetőség akkor határozatképes, ha az elnök – akadályoztatás esetén bármelyik általános elnökhelyettes – és legalább további 8 vezetőségi tag jelen van.
  7. A Vezetőség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a jelenlévőket és a hozott határozatokat fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet a Vezetőség elnöke -akadályoztatás esetén az őt helyettesítő általános elnökhelyettes – és 2 jegyzőkönyv-hitelesítő vezetőségi tag ír alá.
  8. A Vezetőség legalább évente négyszer, továbbá bármelyik vezetőségi tag vagy a Felügyelő Bizottság kérésére ülést tart. Az ülés összehívása az Elnök feladata.
  9. A Vezetőség feladata és hatásköre különösen:
    – a Szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása,
    – a Szövetség Közgyűlése időpontjának, napirendi pontjainak megállapítása, a Közgyűlés összehívása,
    – az Alapszabály és egyéb szabályzatok, közgyűlési határozatok végrehajtásának irányítása,
    – döntés minden olyan kötelezettségvállalásról, amellyel a közgyűlés által jóváhagyott pénzügyi terv tételes kiadásainak túllépése lenne indokolt,
    – felügyeleti ellenőrzés folytán szükségessé váló intézkedések meghozatala
    – döntés az Ügyvezető személyéről
    – a Szövetség pártoló tagjainak és tiszteletbeli tagjainak felvétele,
    – a Tagfelvételi Bizottság elutasító határozata elleni fellebbezések elbírálása,
    – a közgyűlési határozatoknak az ÉMSZ Hírek-ben történő közzététele.
  10. Vezetőség egyebekben saját ügyrendje szerint működik.
  11. A Vezetőség hozza létre a munkabizottságokat és választja meg a tagjait. A Tagfelvételi Bizottság működése kötelező.
  12. A Tagfelvételi Bizottság tagjait a Vezetőség választja 2 évre. Határozataikat egyszerű szótöbbséggel hozzák. Egyebekben a bizottság saját ügyrendje szerint működik.
  13. Az ÉMSZ Elnöke, egyben a Vezetőség Elnöke, 13.1. Az ÉMSZ Elnökét a közgyűlés közvetlenül választja, a Szövetség tagjai sorából két évre. A Szövetség elnökeként csak olyan személy jelölhető és választható, aki jelölését megelőzően, legalább egy, két éves cikluson keresztül elnökhelyettesi pozíciót töltött be. 13.2. Az Elnök:
    – Írásban összehívja a Vezetőség üléseit, gondoskodik az ülésjegyzőkönyvének vezetéséről,
    – Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Ügyvezető felett,
    – A Közgyűlés elnökeként megnyitja a Közgyűlést és gondoskodik a levezető elnök, jegyzőkönyvvezető megválasztásáról. 13.3. Az elnököt akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettesek bármelyike helyettesítheti.

A Szövetség Elnöksége

17. §

A Szövetség Elnökségét az elnök, a mindenkori elnökhelyettesek (3 fő) és az elnöki tanácsadó (az a személy, aki az előző választási ciklusban az elnöki funkciót betöltötte –
1 fő) alkotják. Az Elnökség munkáját saját ügyrendje alapján végzi. Munkájáról évente köteles beszámolni a Közgyűlésnek.

A Szövetség munkaszervezete az Ügyvezető

18. §

  1. A Szövetség munkaszervezetében a Szövetséggel munkaviszonyban lévő munkatársak dolgoznak.
  2. A munkaszervezet élén a Vezetőség által jóváhagyott Ügyvezető (továbbiakban: Ügyvezető) mint munkavállaló áll, felette a munkáltatói jogokat a Szövetség elnöke gyakorolja.
  3. Az Ügyvezető a Szövetség ügyeinek intézését a jogszabályok, az Alapszabály, a közgyűlési és vezetőségi határozatok és döntések által meghatározott keretek között, egyéni felelősséggel vezeti. Ennek megfelelően minden olyan ügyben megilleti a döntés joga, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy a Vezetőség hatáskörébe.
  4. Az Ügyvezető gyakorolja a Szövetséggel munkaviszonyban lévő dolgozók felett a munkáltatói jogokat.
  5. Az Ügyvezető a Szövetség feladatainak teljesítése érdekében szerződéseket köt, képviseli a Szövetséget a harmadik személyek, bíróságok és hatóságok előtt.
  6. Az Ügyvezető készíti elő és terjeszti a Vezetőség elé a döntésekre vonatkozó javaslatokat, indítványokat.
  7. Az Ügyvezető hajtja végre a határozatokat, döntéseket, ellátja az irányítási feladatokat és ellenőrzi a munkaszervezet tevékenységét.
  8. Az Ügyvezető ügykörét a saját felelősségének korlátozása nélkül a munkaszervezetre, illetve a munkaszervezet dolgozóira munkaköri leírással, általános vagy esetenkénti meghatalmazással átruházhatja.

Felügyelő Bizottság

19. §

  1. A Felügyelő Bizottság az egyesület ellenőrző szerve.
  2. A Felügyelő Bizottság 3 főből áll. Tagjait a Közgyűlés 2 évre választja. A Felügyelő Bizottság – tagjai sorából – elnököt választ.
  3. A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek a Szövetség alkalmazottai. A jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott feladatokon kívül a Szövetség ügykörében más tevékenységet nem folytatnak.
  4. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Szövetség működését. Jogosult a Szövetségügyeiről tájékozódni, információkat, felvilágosításokat kérni, minden irataiba, könyvébe betekinteni, a pénztárakat bármikor megvizsgálni. Feladatainak ellátásához szakértőket is igénybe vehet a Szövetség költségére.
  5. A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni az éves beszámolókat. A Felügyelő Bizottság megállapításairól a Közgyűlésnek jelentést tesz. A jelentés nélkül a Közgyűlés érvényesen nem határozhat.
  6. A Felügyelő Bizottság a Közgyűlés haladéktalan összehívását köteles kezdeményezni, ha jogszabályba, alapszabályba ütköző, vagy a Szövetség érdekeit sértő intézkedéseket, mulasztásokat vagy visszaéléseket tapasztal.
  7. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésein teljes létszámmal jelen van.
  8. A Felügyelő Bizottság egyebekben saját ügyrendje, működési szabályzata alapján működik.

A Szövetség képviselete, jegyzése

20. §

  1. A Szövetség képviseletére jogosultak:
    – a Szövetség Elnöke önállóan,
    – a Szövetség Ügyvezetője önállóan,
    – a Vezetőség további két tagja együttesen, akik közül az egyik személy a mindenkori általános elnökhelyettesek valamelyike kell legyen meghatalmazással,
    – a 18. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Ügyvezető által képviseleti joggal felruházott dolgozók közül ketten együttesen, meghatalmazással.
    A képviseletre jogosultak a hierarchiában elfoglalt helyüknek megfelelően, az itt rögzített sorrendben reprezentálják a Szövetséget. Kötelezettséget a meghatalmazottak kizárólag az Ügyvezetőtől kapott, illetve az Ügyvezetővel egyeztetett (Elnök által aláírt) meghatalmazás birtokában vállalhatnak.
  2. A Szövetség jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá a jegyzésre jogosult Elnök vagy Ügyvezető a névaláírását csatolja hiteles aláírási mintájának megfelelően.

A Szövetség tagozatai

21. §

  1. A szakmai tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a Szövetség azonos érdeklődésű tagjai szakmai vagy regionális Tagozatot hozhatnak létre.
  2. A Tagozat nem önálló jogi személy, a Szövetség keretei között, az Alapszabály előírásai szerint végzi munkáját, azzal nem ellentétes működési szabályzatot alkothat.

A Szövetség közhasznú státuszára vonatkozó rendelkezések

22. §

  1. Az ÉMSZ közhasznú tevékenységével hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. Közhasznú tevékenységet elsősorban az alábbi területeken végez.
    – Szakmai műszaki tevékenység,
    – Nevelés és oktatás, iskolarendszerű képzésben részvétel, nem iskolarendszerű képzés,
    – Környezetvédelem,
    – Műemlékvédelem,- Tudományos tevékenység, kutatás
    A Szövetség közhasznú tevékenységének és ezt célzó kapcsolatainak erősítése érdekében együttműködési megállapodást köt az Építésügyi Minőségellenőrző és Innovációs Nonprofit Kft-vel, mint állami feladatokat végző, tartósan állami tulajdonban maradó gazdasági társasággal, szakképző iskolákkal, önkormányzatokkal. Társadalmi ismertségét és elismertségét a tagok mellett erősíti a pártoló és a tiszteletbeli tagok köre is. A szervezet szolgáltatásai a tagokon, munkavállalókon, önkénteseken kívül más személyek számára is hozzáférhetőek. Ez elsősorban az oktatási intézményekkel folytatott együttműködés során, a rendezvények nyitottsága révén és a kiadványok bárki általi hozzáférhetősége útján valósul meg.
  2. A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy ezen okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
  3. A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
  4. A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezet pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
  5. A Szövetség közhasznú jogállása birtokában köt közszolgáltatási szerződést.
  6. A Szövetség elnöke és az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek.
  7. A Szövetség a közgyűlési határozatokról, a vezetőség határozatairól, az elnökség döntéseiről nyilvántartást vezet, ezeket a döntéseket egymástól független „határozatok tárában” rögzíti. A határozatokban szerepel a döntéstartalma, időpontja és hatálya, a támogatók és ellenzők számaránya. Minden döntési fórumon jelenléti ív készül, mely tartalmazza a résztvevők nevét, lakcímét, státuszát (képviseleti jogosultságát, jogcímét).
  8. A Szövetség 7) pontban megjelölt döntései nyilvánosak, azok nyilvánosságra hozatala a székhelyen lévő faliújságon és a Szövetség honlapján történik.
  9. A Szövetség biztosítja a működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés lehetőségét bárki számára. Betekintésre telefoni egyeztetést követően munkanapokon 10 és 12 óra között kerülhet sor.
  10. A Szövetség közhasznú szolgáltatásai igénybevételének módját honlapján folyamatosan közzéteszi, igény jelentkezése esetén az azt benyújtó személy az igénybevétel módjára vonatkozóan 48 órán belül írásos tájékoztatást kap. A beszámolók nyilvánosak. Az ÉMSZ az éves beszámolóját – túl a számviteli törvény szerinti kötelező közzétételen és letétbe helyezésen – saját faliújságján és honlapján is közzéteszi.
  11. A közgyűlés, a vezetőség és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
  12. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki nem felel meg a 2011. évi CLXXV. Törvény 38. §. (3) bekezdésében foglalt előírásoknak.
  13. A Felügyelő Bizottság a közhasznú szervezet működésének és gazdálkodásának ellenőrzése során a 2011. évi CLXXV. Törvény 41. §-ában foglaltak szerint jár el.
  14. A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, kizárólag ezen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordíthatja.
  15. Az ÉMSZ a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint ezek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
  16. A Szövetség bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti, de ez nem lehet színlelt vagyis nem fordulhat elő, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van.
  17. Az ÉMSZ váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.
  18. Az ÉMSZ befektetési tevékenységet csak a felügyelő szerv véleményének birtokában készített befektetési szabályzat alapján végezhet. A beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít, amelyet a beszámolóval azonos módon letétbe helyez és közzétesz, a betekintés, illetve saját költségre másolat készítése bárki számára biztosított. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.

Törvény előírásai az irányadók.
Budapest, 2013. február 9.

Ezt a módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az ÉMSZ 2013. február 9-i közgyűlése hagyta jóvá.

Levezető elnök, jegyzőkönyvvezető, az ÉMSZ elnöke: Dr. Elmer Nándor, Csott Róbert

A 2013. február 9-i jegyzőkönyv hitelesítői:
Dr. Matolcsy Károly Dobos József

Csatolva: 1. és 2. számú melléklet

1. számú melléklet: Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ)Etikai Szabályzata

Etikai Szabályzat:

  1. A szabályozás célja:
    Az ÉMSZ működése, a működés során szerzett tapasztalatok, az egyes tagok és a tagok közösségének érdekei indokolttá teszik olyan normarendszer és anormarendszer betartását biztosító eljárási rend kialakítását, amely segíti az üzleti erkölcs és tisztesség, a szakmai előírások betartásának érvényesülését.
    A gazdasági élet egészére igaz, hogy a vállalkozók gazdasági tevékenységük során a tisztességes haszonszerzés érdekében szakszerűen, jóhiszeműen és gondosan kötelesek eljárni. Az ÉMSZ és az ÉMSZ tagjainak szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan lehetnek olyan, az üzleti erkölcsbe és tisztességbe ütköző magatartási formák, amelyeket jogszabályi előírások kifejezetten nem tiltanak, de a szervezeten belüli fellépés ellenük indokolt.
  2. A szabályozás hatálya:
    A szabályozás hatálya kiterjed az ÉMSZ valamennyi tagjára, így a rendes és pártoló tagokra is. A szabályozás hatálya kiterjed minden olyan cselekményre vagy eseményre, amely a kezdeményezésre okot adhat, függetlenül attól, hogy azt a cselekményt hol követték el, illetve az esemény hol történt. E szabályzat előírásait a szabályzat hatályba lépését követő cselekményekre, eseményekre kell alkalmazni. A szabályzatot az ÉMSZ közgyűlés hagyja jóvá, a jóváhagyó határozat rendelkezik a hatálybalépés időpontjáról is. Az Etikai Bizottság eljárása során a kezdeményezést kizárólag a kezdeményezés keretei között vizsgálhatja, ezen alapuló döntést hozhat.
  3. Alapfogalmak:
    – Etikai szabályzat: az ÉMSZ Etikai Szabályzata példálózva meghatározza azokat a magatartási formákat, amelyek a gyakorlatban azt eredményezik, hogy az ÉMSZ valamely tagjának, az ÉMSZ taggal üzleti kapcsolatban álló partnernek vagy az ÉMSZ egészének érdekei ne sérüljenek.
    – Etikai Bizottság: az ÉMSZ legfőbb szerve, a közgyűlés által megválasztott tagok összessége, mely testületként jár el és indokolt esetben szankciókat alkalmaz. Az etikai bizottság tagjainak választásáról, a bizottság összetételéről, működéséről e szabályzat II. fejezete rendelkezik.
    – Egyeztető Fórum: az etikai bizottság tagjaiból álló testület, mely abban az esetben működik e speciális formában, ha a kezdeményező vagy kezdeményezők kifejezetten ezt kérik, ebben az esetben a bizottságfeladata nem a vétkesség vizsgálata és szankció alkalmazása, hanem segítségnyújtás vitás ügyek lezárásában úgy, hogy azt a kezdeményezők kölcsönösen elfogadják.
    – Kezdeményező(-k): az a természetes vagy jogi személy vagy személyek, az ÉMSZ tagjai, akik egyénileg vagy kollektíven jogosultak az Etikai Bizottságnál eljárást, egyeztetést kezdeményezni.
  4. Magatartási formák:
    Az itt felsorolt magatartási formák részben olyanok, amelyek elkövetése egyéb jogi úton is elítélhető és szankcionálható, de vannak olyanok is, amelyek az ÉMSZ keretében megjelenő szakmák szempontjai miatt érdemelnek figyelmet.
    A szakma írott vagy íratlan szabályainak megsértésének minősül, különösen:
    – Hírnévrontás, üzleti titok megsértése: Olyan magatartás, amely alkalmas arra, hogy mások jó hírnevét, hitelképességét, üzleti megbízhatóságát veszélyeztesse. Hírnévrontásnak minősül minden olyan cselekedet, amely más vállalkozás (cég) piaci érvényesülését, sikeres működését veszélyezteti azzal, hogy róla valótlan vagy félreérthető információkat közölnek.
    – Munkaerő csábítás: Munkaerő csábításnak minősül, ha valaki más alkalmazásában álló munkavállalót egyénileg vagy csoportosan arra bír rá, hogy munkaszerződése megszegését jelentő magatartást tanúsítson.
    – Utánzás: Utánzásnak minősül a versenytárs által gyártott termék, alkalmazott eljárás más általi értékesítése, alkalmazása. Utánzásnak minősülhet a más által alkalmazott reklám megtévesztő felhasználása. Az utánzás megítélésénél abból kell kiindulni, hogy egy iparjogvédelmi oltalommal nem rendelkező megoldásnak az üzleti erkölcsbe ütközőfelhasználása nem helyeselhető. E körben figyelembe kell venni azt is, hogy az utánzat mennyiben tér el az eredetitől, illetve, hogy más megoldás választása a funkcióra és a szabványok esetleges kötelező alkalmazására figyelemmel műszakilag lehetséges volt-e, s hogy az utánzó minden tőle elvárhatót megtett-e más megoldás választása, illetve az összetéveszthetőség megakadályozása érdekében. Nem minősül utánzásnak, ha saját munka- és költségbefektetés alapján az eredetitől lényeges vonások tekintetében eltérő terméket hoznak létre. Nem minősül utánzásnak az iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló alkatrészek esetenkénti és nem kereskedelmi célra történő azonos kivitelű előállítása. Tilos műszaki dokumentációt engedély nélkül felhasználni, kiállításon a kiállítótól kapott prospektus, tájékoztatás, prototípus bemutatása, vagy egyéb információ alapján terméket előállítani. Tilos a jellegzetes külső, a csomagolás vagy megjelölés, így különösen a védjegyként be nem jegyzett, de sajátos megkülönböztetésre alkalmas árujelző utánzása. Tilos más vállalkozó egyedi, megkülönböztetésre alkalmas, korábban már használt és ismertté vált, a cégjegyzékbe be nem jegyzett, széleskörűen hasznát és ismertté vált telephely vagy fiók telepelnevezésének, üzletjelzőjének, vagy összetévesztésre alkalmas módon hasonló névnek a használata (névbitorlás).
    – Reklámszédelgés, a fogyasztók megtévesztése: Tilos a fogyasztókat, megrendelőket a termék (szolgáltatás) értékesíthetőségének fokozása érdekében bármilyen módon megtéveszteni (pl.: túlzott garanciavállalása). Tilos a túlzó reklám, melynek során a reklámozó olyan termék vagy szolgáltatás kizárólagos forgalmazójaként tünteti fel magát, amely másutt is beszerezhető. A fogyasztó megtévesztésének minősül az is, ha a vállalkozó nem közli a későbbi garanciális és jótállási kötelezettségekre, azok esetleges nem teljesíthetőségére vonatkozó információkat. Tilos más termékét, technológiáját sajátként feltüntetni. Tilos az olyan reklám, amely a saját termék, illetve szolgáltatás értékesíthetőségét más termékkel vagy szolgáltatással összevetve kívánja javítani. – Bojkott: Bojkottnak minősül, ha valaki bármilyen indokkal harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását szorgalmazza, vagy ilyen kapcsolat létrehozását próbálja megakadályozni.
    – Versenytárgyalás meghamisítása: A versenytárgyalás meghamisításának minősül, ha a versenytárgyalás tisztaságát valaki bármilyen módon sértené, az eljárást befolyásolni, az eredményt torzítani kívánja. Tilos a versenytárgyalás résztvevőinek az egymás közti összejátszása, tilos a pályázat kiírójával való összejátszás. Tilos minden olyan kezdeményezés, amely a versenytárgyalás meghiúsulását eredményezheti, tilos minden olyan eljárás, amely azt célozza, hogy az előre meghatározott személy kerüljön ki győztesként. Tilos minden olyan magatartás, amely a versenytárgyalás szabályait menet közben vagy utólag módosítja, tilos minden olyan magatartás, amellyel a pályázat kiírója a pályázati kiírásban szereplő feltételektől és határidőktől eltér.
    – Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés: Gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, ha a környezetéhez képest meghatározó erővel rendelkező vállalkozás mást törekvéseiben akadályoz, piaci érvényesülését korlátozza. Ilyen magatartás az is, ha valaki az általa kialakított szerződési feltételekkel mást hátrányos megállapodásra kényszerít. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül a megrendelő műszaki és pénzügyi teljesítésére vonatkozó egyoldalú nyilatkozata is. Ugyanígy minősíthető, ha valamely személy vagy szervezet erőfölényével visszaélve egy adott szerződés megkötését más munka elvégzésétől, szerződés megkötésétől teszi függővé
    – Megfelelő jogszabályi háttérrel nem rendelkező termékek betervezése és/vagy beépítése; szabványokkal, irányelvekkel, általánosan elfogadott gyakorlattal ellentétes megoldások alkalmazása, annak megfelelő megalapozottsága nélkül.
    – Minőségrontás anyagi előnyszerzése érdekében.
    – Szakmailag és etikailag kifogásolható magatartás konkurens szervezet létrehozása vagy konkurens szervezetben való részvétel útján. Az Egyesület nem tiltja és nem vitathatja a Szövetség tagjainak jogát arra vonatkozóan, hogy hasonló tevékenységet végző civil szervezetet alapítanak vagy abban tagként részt vegyenek. Ez a részvétel azonban nem célozhatja és nem eredményezheti azt, hogy ez a Szövetség szakmai jó hírét és tevékenységét veszélyeztesse. A veszélyeztetés fokozottan fennáll akkor, ha a más szervezetben résztvevő személy az ÉMSZ általalapított, az ÉMSZ által hagyományosan gyakorolt tevékenységeket vagy programokat kíván más szervezeti keretek között megvalósítani.

2. számú melléklet: Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) Etikai Bizottság (Egyeztető Fórum) működési rendje

Etikai Bizottság (Egyeztető Fórum) működési rendje:

  1. Az Etikai Bizottság (Egyeztető Fórum) – továbbiakban Etikai Bizottság – tagjainak választása, a Bizottság összetétele, üléseinek rendje:
    Az Etikai Bizottság testületként, 5 tagú tanácsként jár el. Az Etikai Bizottságtagjait az ÉMSZ legfőbb szerve választja, 2 éves határozott időtartamra, a bizottsági tag újraválasztható. A választás alkalmával 5 fő rendes és 5 fő póttag kerül kijelölésre. Vezetőségi tag a bizottság tagjává nem jelölhető, illetve választható. Az 5 fős, rendes tagokból álló bizottság megválasztása után haladéktalanul saját soraiból egyszerű szótöbbségi nyílt határozattal elnököt és elnökhelyettest választ. Az elnök irányítja a bizottság munkáját, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes jár el, akit ilyen esetben ugyanazok a jogok illetnek meg, mint az elnököt.
    Az Etikai Bizottság üléseit évente egyszer, november hónapban, előre kitűzött időpontban tartja, ezen kívül akkor, amikor a konkrét ügyek ezt indokolttá teszik. Az ülések időpontját a Bizottság elnöke az ÉMSZ Hírekben mindig előzetesen közzéteszi. Az elnök irányítja a Bizottság munkáját, gondoskodik arról, hogy az ülések személyi és tárgyi feltételei biztosítottak legyenek. A személyi feltételek biztosítása azt jelenti, hogy valamely rendes tag akadályoztatása esetén az elnök gondoskodik arról, hogy a póttagok sorából a bizottságot alkalmanként kiegészítse 5 főre. Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha a tagok (ideértve a helyettesítőpóttagot is) közül legalább 4 fő jelen van. A Bizottság döntéseit a fegyelmi tárgyaláson jelenlévő bizottsági tagok közül legalább 3 fő egybehangzó állásfoglalása alapján hozza.
  2. Az eljárás célja:
    Az eljárás célja, hogy az eljárás résztvevői az eljárás kezdeményezésére okot adó körülményeket feltárva, azokat megvizsgálva tudjanak döntést hozni. Az eljárásnak nem az az elsődleges célja, hogy számon kérjen és szankcionáljon, hanem az, hogy felhívja az ÉMSZ tagjainak a figyelmét olyan esetekre, jelenségekre, amelyekből tanulni lehet, és lehetőséget adnak a szerzett tapasztalatok birtokában a más, hasonló esetek előfordulásának megelőzésére.
  3. Nyilvánosság:
    Az Etikai Bizottság tárgyalásai csak abban az esetben nyilvánosak, ha ahhoz valamennyi fél hozzájárult.
  4. Összeférhetetlenség:
    Az Etikai Bizottság tagjaként nem járhat el olyan személy, aki az ügyben érintett felek hozzátartozója, vagy aki bármely féllel bármilyen szerződéses kapcsolatban áll vagy állt a tárgyalást megelőző két évben. Nem lehet a Bizottság tagja az sem, akit az adott ügyben szakértőként vagy tanúként hallgatnak meg, vagy akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. Az összeférhetetlenséget a Bizottság hivatalból vizsgálja, eljárása kezdetekor erre külön is felhívja a felek figyelmét.
  5. Az eljárás résztvevői:
    Etikai eljárás esetén az eljárás résztvevője a bizottság mellett a kezdeményező személy, továbbá az a személy, akinek (amelynek) magatartását a kezdeményező sérelmesnek minősítette és akivel szemben az eljárás megindítását kérte. Abban az esetben, amikor a Bizottság Egyeztető Fórumként jár el, az eljárás résztvevői a bizottság mellett azok a személyek, akik vitás ügyüket a Bizottság segítségével kívánják rendezni. Kezdeményező lehet természetes személy és jogi személy, rendes és pártolótag, kizárólag az ÉMSZ tagjai.
  6. Etikai tárgyalás:
    Az etikai tárgyaláson a Bizottság a kezdeményező által megfogalmazott kérelem keretei között jár el. A kezdeményező beadványában köteles megjelölni kezdeményezésének okát, meghatározni azt, hogy az eljárást milyen szabályok megszegése miatt kéri. A kezdeményezőnek nyilatkozni kell arra vonatkozóan is, hogy a Bizottságtól kéri-e szankció alkalmazását vagy kezdeményezése kizárólag az etikátlan magatartás elkövetése tényének megállapítására irányul. Amennyiben a kezdeményező szankció alkalmazását is kéri, nem határozhatja meg, hogy ez a szankció mi legyen, erről kizárólag az Etikai Bizottság jogosult és köteles dönteni. A kezdeményező olyan személy is lehet, aki a saját személyével kapcsolatos vizsgálatot kéri, annak bizonyítására, hogy a mások által feltételezett etikai vétséget nem követte el. (Ilyen eljárásra elsősorban akkor kerülhet sor, ha ÉMSZ tagot vagy tagokat etikátlan magatartással, fegyelmi vétséggel gyanúsítanak, ez nyilvánosságot kap, és indokolt lehet az állítás ellenkezőjének igazolása és nyilvánosságra hozatala.)
  7. Egyeztető fórum
    Az Etikai Bizottság Egyeztető Fórumként akkor jár el, ha ezt a kezdeményező ellenérdekű felek kifejezetten kérik. Ilyen eljárások során a cél nem az etikátlan magatartás vagy fegyelmi vétség tényének megállapítása, hanem az, hogy a kezdeményezők külső segítséggel jussanak egyezségre. Abban az esetben, ha a Bizottság Egyeztető Fórumként működik, akkor határozatot nem hoz, csak a Bizottság üléséről készült jegyzőkönyvben dokumentálja az egyeztetés megtörténtét, esetleges eredménytelenségét. Abban az esetben, ha az egyeztetés nem vezetett eredményre és valamely kezdeményező megalapozottnak látja partnerével szemben etikai eljárás lefolytatását, akkor újabb kérelemmel fordulhat a Bizottsághoz, amely következő ülésén az ügyet az Etikai Bizottság eljárására vonatkozó szabályok szerint fogja elbírálni.
  8. Etikai Bizottság határozatai
    Az Etikai Bizottság – amennyiben az etikai-fegyelmi vétség elkövetését megállapította – az alábbi határozatokat hozhatja: – Megállapítja az elkövetés tényét, de szankciót nem alkalmaz.
    – Megállapítja az elkövetés tényét, és határozatában figyelmezteti az elkövetőt a hasonló esetek elkerülésére. – Megállapítja az elkövetés tényét, és az elkövetőt az ÉMSZ tagjai sorából kizárja. A kizárás, mint szankció csak akkor alkalmazható, ha az elmarasztalt ÉMSZ taggal szemben korábban már kezdeményeztek eljárást és a korábbi eljárás során az elkövetés tényét megállapították.
    Abban az esetben, ha a kezdeményező kérelme a vétség megállapításának tényére korlátozódott, de szankció alkalmazását nem kérte, a Bizottság nem alkalmazhat szankciót még akkor sem, ha álláspontja szerint ennek feltételei egyébként fennállnának. A Bizottság valamennyi határozatát nyilvánosságra kell hozni, kivételt képez az az eset, amikor a Bizottság Egyeztető Fórumként működik és a kezdeményező felek egybehangzóan kérik a nyilvánosság kizárását. A Bizottság határozatait a következő ÉMSZ Híradóban kell nyilvánosságra hozni, de csak azt követően, amikor egyértelművé vált, hogy a Bizottság döntésével szemben a jogvesztő határidőn belül jogorvoslati lehetőséggel nem éltek vagy jogorvoslattal éltek ugyan, de a vezetőség a Bizottság határozatát jóváhagyta.
  9. Jogorvoslati lehetőségek:
    Az Etikai Bizottság döntésével szemben jogorvoslati lehetőségnek van helye panasz formájában. A panaszt az Etikai Bizottság írásos határozatának átvételétől számított 15 napon belül írásban lehet előterjeszteni úgy, hogy a Bizottság elnökéhez kell benyújtani, aki azt a megfelelő információkkal kiegészítve a vezetőséghez továbbítja. A vezetőség a jogorvoslat kérdésében a panasz beérkezését követő következő ülésén dönt. A vezetőség egyszerű szótöbbséggel a következő határozatokat hozhatja: – Az Etikai Bizottság döntését jóváhagyja.
    – Az Etikai Bizottság döntését hatályon kívül helyezi és megállapítja az etikai eljárás kezdeményezésének megalapozatlanságát.
    – Az Etikai Bizottság döntését hatályon kívül helyezi és a Bizottságot új eljárásra kötelezi. Amennyiben a Bizottság új eljárást folytat le, akkor az ennek során születő határozattal szemben ugyanúgy van jogorvoslati lehetőség, mint az eredeti eljárásban.

Az ÉMSZ Tisztújító Közgyűlés Jelölő Bizottsága működési rendje

Ez a működési rend az ÉMSZ-nél kialakult és elfogadott gyakorlatnak megfelelően szabályozza a tisztújítást előkészítő bizottság létrehozásának és feladatainak rendjét. Az általános tisztújítás kétévenként történik.
Ezt a működési rendet kötelező jelleggel kell alkalmazni az általános, két évenként esedékes tisztújításon kívül is minden olyan alkalommal, amikor közbenső vagy részleges tisztújításra kerül sor valamilyen okból, továbbá akkor is, ha olyan tisztség vagy tisztségek betöltése válik indokolttá, amelyeknél a választásra és így a végső döntés meghozatalára a közgyűlés jogosult.

  1. A Jelölő Bizottság tagjai
    A Jelölő Bizottság tagjai az ÉMSZ területi titkárai lehetnek, közülük legalább 9 fő. Felkérésükről a mindenkori elnök gondoskodik, a választásokat megelőző 4 hónappal. A tagoknak rendezett rendes tagsággal kell rendelkezniük a szövetségben. A Jelölő Bizottság saját soraiból szóvivőt választ, a Jelölő Bizottság tagjainak felkérését követő 8 napon belül esedékes jelölő bizottsági alakuló ülésen. A Jelölő Bizottság munkájáról a további eljárás során a szóvivő ad számot, és szolgáltat hivatalos információkat írásban a titkárságnak, a Tisztújító Közgyűlést megelőzően legalább 30 nappal. A szóvivő adatszolgáltatásának tartalmaznia kell, hogy kit, milyen tisztségre és hányan jelöltek.
  2. Felhívás jelölésekre
    Az elnök a tisztújító közgyűlést megelőző 3 hónappal általános felhívást ad ki a tagságnak, melyben megjelöli a tisztújítás tervezett időpontját és kéri a tagságot a jelölések megtételére.
  3. A jelölések fogadása, kezelése
    A rendezett tagsággal rendelkező rendes tagok a jelöléseket a Jelölő Bizottságnál tehetik meg szóban vagy írásban. Egy adott személy jelölése akkor tekintendő érvényesnek, ha legalább 5 tag jelölte őt. Egy jelölésre jogosult tag legfeljebb az adott pozíció betöltésére maximálisan szükséges létszámú személyt jelölhet. (16. §. (2) bekezdés) A Jelölő Bizottság tagjának feladata, hogy tájékozódjon a jelölések összesítéséig arról, a jelölt személy vállalja –e jelölését. A Jelölő Bizottság a közgyűlést megelőző 1 hónappal leadja (1 vagy több jelölés esetén is) a jelöltek névsorát az ÉMSZ Titkárságra a bemutatás előkészítése érdekében. A jelöléseket a tisztújító közgyűlést megelőző 1 hónapig lehet megtenni a Jelölő Bizottság tagjánál. Ezt követően a Bizottság tagjai összesítik a jelöléseket, és az ÉMSZ Titkárság segítségével írásban kérnek nyilatkozatot a választást megelőző 3 héttel 7 napos határidővel a jelöltektől arra vonatkozóan, hogy jelölésüket vállalják –e. A válasz elmaradása a jelöltségről való lemondást jelenti. A válaszokat az ÉMSZ Titkárság gyűjti össze. Amennyiben a jelöltek vállalják jelöltségüket, az ÉMSZ Titkárság szakmai önéletrajzot és fotót kér be tőlük a közgyűlésen történő bemutatáshoz.
  4. Szavazólapok összeállítása
    Az ÉMSZ titkársága a közgyűlést megelőző 1 hétben összeállítja a szavazólapokat az alábbiak szerint: A tagoknak küldött felhívás szerinti tagolásban az egyes szavazólapok szekciókkénti illetve posztok szerinti bontásban tartalmazzák a választható személyek számát és a jelölés során javasolt személyek nevét. A szavazólapok megosztása, egyben a szavazás lebonyolításakor a sorrend az alábbi: 1./ Elnök (1 fő); 2./ Elnökhelyettesek (3 fő); 3./Épületszigetelő szekció (legf. 5 fő); 4./ Magastető szekció (legf. 5 fő); 5./ Bádogosszekció (legf. 3. fő); 6./ Oktató-szakértő szekció (legf. 3 fő). A Felügyelő Bizottságba legalább 3 fő, az Etikai Bizottságba legalább 10 fő kerül jelölésre, akik közül 3, illetve 10 fő választható.
  5. Közgyűlés, bemutatás
    A közgyűlésen a jelöltek listája akkor bővülhet, ha valakinek a kezdeményezése alapján adott személyről a közgyűlés szavaz, és a közgyűlés a jelenlévő, szavazásra jogosult rendes tagok egyszerű szótöbbségével a jelöléssel egyetért. Abban az esetben tehát, ha valaki kezdeményezi a jelöltek listájának bővítését, a levezető elnök felhívására a javasolt személy nyilatkozik arról, hogy egyetért-e a kezdeményezéssel. Amennyiben egyetértett, és a szavazatok több mint 50%-át megkapta, akkor minden szavazásra jogosult a saját szavazó lapján a megfelelő helyen a megfelelő névvel kiegészíti a jelöltek névsorát. A jelölt lehetőséget kap 2 percben a bemutatkozásra. A közgyűlés kezdetekor a szavazásra jogosultak a regisztrációval egy időben megkapják a szavazólapokat. Az előzőekben megjelölt 6 szavazólap első körben a rendes választás lebonyolítására szolgál. Második körben szavazásra csak akkor kerül sor, ha valamelyik jelölt nem kapta meg az érvényes szavazatok több mint 50%-át. Amennyiben ez utóbbi eset előfordulna, akkor az adott körben újabb szavazásra kerül sor, ekkor a levezető elnök felhívásának megfelelően a már biztosan megválasztott személyt vagy személyeket a szavazólistákról le kell húzni, és a fennmaradó személyek között kell újabb választást tartani. Erre az esetre ugyancsak a regisztráció alkalmával megkapják a szavazásra jogosultak azt a szavazólapot, amely 1-1 nevet tartalmaz. A levezető elnök felhívására az egyes személyekről külön-külön kell szavazni úgy, hogy a szavazólapon a név után igen vagy nem jelölést kell tenni. A szavazás előtt megtörténik a jelöltek bemutatása (a korábban leadott önéletrajzok alapján illetve az esetlegesen a közgyűlésen jelöltek bemutatkozása) és annak bejelentése, hogy a regisztráció szerint hány szavazásra jogosult személy jelent meg és vette át szavazólapját. A szavazatok értékelése a helyszínen megválasztott szavazatszámláló bizottság feladata, a szavazatszámláló bizottság a szavazólapokat összegyűjti és összesíti azokat. Ezt követően történik meg a szavazólapok tételes kiértékelése. A szavazatszámláló bizottság tájékoztatja a levezető elnököt az eredményről, aki bejelenti azt, hogy első körben kik a már megválasztott személyek és esetleg kik azok, akik esetében újabb szavazásra kerül sor. Azt hogy adott posztra milyen sorrendben történik a második körben a szavazás, az dönti el, hogy az első körben – az érvényes szavazatok több, mint 50%-át el nem érve ugyan – egymást közt milyen sorrend alakult ki. Az Alapszabály szerint a vezetőség létszáma legfeljebb 20 fő, ezen belül a legnagyobb létszám szekciókként és posztonként is meghatározott. Amennyiben az első körben a megengedett létszámnál többen kapták meg az érvényes szavazatok több, mint 50%-át, szavazatot, akkor a jelöltek egymás közti erősorrendje dönti el, hogy ki kerül a vezetőségbe.